Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

J12 - Nőtartás (II. 424. Lásd a P. H. T. 758. számú a Tiltott ügylet címe alatt közölt elvi határozatot is.). ! Az üzletátvevő pusztán az üzletátruházási törvény alapján nem tehető felelőssé az átadót terhelő nőtartásdijakért (I. 52.). A nő szülei is. kötelesek vagyontalan és keresetképtelen leányukat nagykorúságában férjhezmenetele után is eltartani, de ez a kötelezettség is csak másodlagos; megelőzi azt a férj tartási kötelezettsége, akitől a nő szülei a helyette nyújtott tartás megtérítését is követelhetik (C. 1793/1929.). A férjjel szerelmi viszonyt folytató anyós tartási kötelezettségéről fentebb már megemlékeztünk (IV. ^69.). 4. A tartásdíj felemelése. A tartásdíj felemelését a nő a Pp. 413. §. alapján a H. T. 91. §-ában meghatározott feltételek nélkül is kérheti, miután a Pp. fenti §-val a H. T. felhívott §-a teljes egészében hatályon kivül helyezettnek tekintendő (III. 830., C. 9352/1927.). De kérheti a nő a tartásdíj felemelését egyedül a valorizációs törvény alapján is (III. 371.). A Pp. 413. §-a alapján csak abban az esetben kérheti a nő a tartásdíj felemelését, ha a szolgáltatás megállapításának alapjául szolgáló körülmények lényegesen és akként változtak meg, hogy a változott körülményeknél fogva a megállapított tartásdíj az illő eltartásra szükséges összeggel szemben aránytalanul alacsony (IV. 913.). A Pp. 413. §. alapján kért felemelésre alapul szolgálhat a férj vagyoni, kereseti viszonyainak, vagy jövedelmének emelkedése (I. 229, 1683, III. 830.); —a IV. 913. sz. ítélet szerint csak akkor ha az eredeti összeg nem biztosítja a nőnek azt az illő megélhetést, amelyhez a házasság felbontását közvetlenül megelőző jidőpontban a férj társadalmi helyzeténél fogva jogosan igényt tarthatott (IV. 913.). Alapul szolgálhat továbbá a nő tartásdíjának felemelésére a Pp. 413. §-a alapján a nő figyelembevett munkaképességének megszűnése (C. 6744/1926.), alapul szolgálhat erre a korona értékének romlása, a felek jövedelmi viszonyainak lényegesebb változása nélkül is (I. 666, III. 830.), s alapul szolgálhat a felemelésre az általános drágulás és a megélhetés súlyosbodása (I. 398, 399, III. 830, IV. 124.). Ez utóbbi körülmény a tartásdíj felemelésére akkor is alapul szolgál, ha a korona nem romlott (I. 398.), viszont ez korona-romlás esetén a tartásdíjnak a' koronaromlás rr^értékét meghaladó felemelését is eredményezheti. (I. 399-)Megengedi a gyakorlat az egyezségben, vagy peregyezségben szabályozott, vagy szerződésben kötelezett tartásdíj felemelését is (I. 1206, 1683, III. 875, IV. 124, 913.), sőt az is előfordult?, hogy,