Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Végleges nőtartás — 109 keresete is hozzászámítandó (III. 645.). Nem utalható azonban a nő a férj tartási kötelezettségének megkönnyítése végett önálló keresetmódra akkor, ha arra a házasság fennállása alatt sem volt ráutalva (III. 854, 855.). Az nem számít, hogy a. házasság megkötése előtt üzött-e ilyen önálló keresetet (III. 855.). Az együttélés alatt napszámba járó, a különélés alatt pedig baromfi- és tojáskereskedést folytató nőnél a Kúria számításba vette az ebből húzott jövedelmet és teljesen mentesítette az elaggott földmives férjet a tartás alól, miután a kereskedésből a nőnek volt annyi jövedelme, amiből a férj a társadalmi állásának és vagyoni helyzetének megfelelő nőtartást fedezhette (III. 709O. A fentiek figyelembe vételével a havi 243.40 P tiszta jövedelemmel rendelkező rendőrkapitányt havi 80 P, a 200 P havi tiszta jövedelemmel rendelkező férjet havi 70 P, a 6 holdon gazdálkodó férjet havi 40 P, egyéb körülmények között a 30 holdon gazdálkodó férjet havi 32 P, a havi 72—80 P, jövedelemmel rendelkező asztalossegédet, akinek 10 éves gyermekét is tartani kellett, havi 10 P, tartásdíj fizetésére kötelezte a Kúria (I. 1285, III. 854, 1271, IV. 779). A nőtartásboz számít a felbontott házasságból származott gyermek szülésével felmerült költség is; ez azonban a férjet arra való tekintet nélkül terheli, hogy a házasság melyik fél hibájából lett felbontva. A szülési költség mértéke a férj vagyoni és társadalmi állásához igazodik (C. 6156/1926.). Egyezséggel végleges nőtartás mértékét is szabadon állapíthatják meg a felek, s a nő le is mondhat a tartásról, az egyezség azonban közjegyzői formához van kötve (IV. 123.). 3. A nőtartás érvényesítésének módja. A nőtartás, mint a férj részéről a házassági jogviszonyból folyó vagyoni szolgáltatás az életközösség megszakítása esetében készpénzben szolgáltatandó. A házastársak együttélésére vonatkozó kötelezettség csak erkölcsi lévén, a nő nem szorgalmazhatja keresettel a tartásnak természetben, együttélés és együttlakás általi kiszolgáltatását (I. 1627.). A P. H. T. 732. sz. alatt felvett elvi határozat szerinti A házastárs a másik házastárs kizárólagos haszonélvezeti jogával terhelt házának közös birtokába való helyezését a fennálló házassági kötelék alapján nem kérhetL A tartás kiszolgáltatása oly módon is történhetik, hogy a férj a szerzeményi vagyon felét átadja különélő feleségének, feltéve, hogy ezzel a nő az őt jogszerint megillető tartásnak megfelelő vagyoni helyzetbe kerül (II. 1653.). Az ideiglenes nőtartási igény a bontóper megindításáig a