Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

78 Harmadik személyek részvétele a perben állása folytán megszűnik. Alperes arra hivatkozik, hogy ennek folytán a főbeavatkozási per is megszüntetendő. A Kúria a főbeavatkozási perben érdemben ítél a következő indokok alapján: Annak folytán, hogy a főper felperese a pertől elállott, mindenekelőtt azt a kérdést kell eldönteni, követi-e a főbeavatkozási per a főper sorsát, vagyis, hogy a pertől elállás tárgytalanná tette-e a főbeavatkozási pert? A főbeavatkozási perben érvényesített követelés engedményezése a főper folyamán történt. Ez az engedményezett követelés része volt a főperben érvényesített követelésnek. Az engedményezett követelés tehát a főbeavatkozási kereset indítása idején tárgya volt a főpernek s így kétségtelen, hogy a főbeavatkozó a per tárgyának egy részét követeli a maga részére. Ez a jogi helyzet a főbeavatkozóra nézve semmivel sem változott annak következtében, hogy a főper felperese a pertől elállott. A főbeavatkozó ugyanis a beavatkozással a perjog által biztosított igényt szerez arra, hogy követelése mind a felperessel, mind az alperessel szemben elbíráltassék. Emellett a főbeavatkozási per mind a két fél jogállapotának a biztosítását célozza; a főbeavatkozóra nézve azt, hogy az a dolog, vagy jog, mely iránt per van folyamatban, a felperessel szemben egészben vagy részben őt illeti, a főper alperesére vonatkozóan pedig azt, hogy ő joghátrány nélkül teljesíthessen a főbeavatkozó részére. A beavatkozásnak ez a célja a főper megszüntetése után is megmarad és a főbeavatkozónak fent kiemelt jogát a főper felperese a keresettől való elállással meg nem hiúsíthatja. (XIV. 383.) Főbeavatkozás esetén a főper önálló elbírálása. A főbeavatkozó kielégített volta és a főbeavatkozási pertől elállása folytán nincs akadálya annak, hogy a főper az ő perbenállása nélkül nyerjen érdemleges elintézést. (XIV. 608.) B) Mellékbeavatkozás Az 1056. számú elvi határozat szerint: A mellékbeavatkozó a a főféllel szemben való viszonyában nem léphet fel sikeresen azzal a védekezéssel, hogy az anyaperben a jogvitát a bíróság helytelenül döntötte el, az a védekezése pedig, hogy a főfél az anyapert hiányosan vitte (exceptio litis male gestae), csak anynyiban fogadható el, amennyiben az anyapernek a mellékbeavatkozás szakában való állásánál fogva, avagy a főfél nyilatkozatai és cselekményei által akadályozva volt támadó- és védőeszközök