Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Felek 69 MÁSODIK CIM FELEK I. FEJEZET Perképesség A) Perbeli jogképesség (Félképesség) Római katolikus egyház perképessége. A katolikus egyházmegyéknek nincsen olyan szervezetük, amelynél fogva önálló jogi személyiségük lenne, de a megyéspüspök által képviselt római katolikus egyháznak, mint a hívei egyetemének s ezzel együtt a megyéspüspök egyházi joghatósága alá rendelt egyházi vagyon összességének, vagyis a püspökségnek jogi személyiségét a magánjog és a perjog is elismeri. Ezért, ha a polgári pert a római katolikus egyház nevében, vagy területi tagozatának megjelölésével az egyházmegyének neve alatt az annak törvényes képviseletére jogosult megyéspüspök indítja meg a per vitelére adott ügyvédi megbízása alapján benyújtott keresetlevéllel, a perképesség hiányát nem lehet megállapítani, mert csak a perbelépett személy téves megjelöléséről van szó és felperesnek a püspökséget kell tekinteni. A püspöki szék üresedése esetében a megyéspüspök joghatóságát az egyház vagyoni ügyeiben is a római szentszék által kinevezett apostoli kormányzó gyakorolja. A megyéspüspök, illetve az apostoli kormányzó ennek a joghatóságnak a gyakorlását egészben vagy részben másra bízhatja. (XVI. 346.) Úrbéresek perbeli jogképessége. Az állandó bírói gyakorlat szerint a szervezetlen volt úrbéreseket, amennyiben valameny nyien személyesen perben nem állanak, olyan tárgyú perekben, amelyek az úrbéri rendezés folytán nekik jutott közös ingatlanokra, vagy ezzel kapcsolatos kérdésekre vonatkoznak, a községi bíró, vagy a volt úrbéresek közgyűlése által erre a célra kijelölt egy vagy több úrbéres van hivatva képviselni. Ezek szerint a szervezetlen úrbéresek is a perben törvényes képviselettel felléphetnek, ha pedig valamely közösség törvényesen képviseltetheti magát, ezzel adva van az is, hogy a Pp. 72. §-a értelmében perbeli jogképessége van. További kérdés az, hogy a szervezetlen volt