Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói hatáskör jelöl ki, abban az esetben az eljárás lefolytatásának és az ügyben hozandó döntésnek a joga — eltérő rendelkezés hiányában — az újabban kijelölt hatóságra száll át. Nem ellenkezik ez az álláspont az 1869:IV. tc. 1. §-ában lefektetett azzal az alkotmányjogi elvvel, mely szerint sem a közigazgatási hatóságok, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. Ez az elv nyilván olyan értelemben áll fenn, hogy az egyes hatóságoknak ez az egymás ügykörébe (hatáskörébe) való beavatkozása csak ugyanazon törvényi szabályozás keretén pelül van kizárva. Ez lényegében a bíráskodásnak a végrehajtó hatalomtól való elválasztását biztosítja, de nem érinti a törvényhozó hatalomnak azt a jogát, hogy az államhatalom két ágazata közti ügyeknek újabb beosztását ne létesíthesse. Más a helyzet ugyanis akkor, ha a törvényhozó hatalom egy későbbi törvényes rendelkezése folytán az előzően bírói hatáskörbe tartozott ügyet később a közigazgatási hatóság eljárási körébe utalta. Ebben az esetben az alkotmányjogi elv sérelméről nem lehet szó akkor, ha a közigazgatási hatóság a most már — törvényes rendelkezés folytán — ügykörébe tartozó ügyben eljár. (XVI. 664. Hb.) Az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló 1941:XVIII. tc.-ben — amely kimerítően felsorolja, hogy a megszűnő bíróságnak még hatáskörében lévő egyes ügyek mely hatóságnak (bíróságnak) elbírálási körébe fognak tartozni — nincs olyan rendelkezés, amely az ingatlaneldarabolásokra nézve a megszüntetett Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörét valamely más hatóság ügykörébe utalná. Ebből kétséget kizáróan következik, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak az 1920:XXXVI. tc.-ben az ingatlaneldarabolások ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében biztosított hatáskörét későbbi törvényes rendelkezések leszállították s ezekben a kérdésekben a döntés jogát végső fokon a m. kir. földművelésügyi miniszterre bízták. (XVI. 678. Hb.) Az ingatlanért az államot illető elővásárlási jog gyakorlása következtében fizetendő vitás ellenértéknek (vételárnak) a megállapítása (1920:XXXVI. tc. 23., 24., 26. §) és annak megfizetésére kötelezés nem az OFB, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. (XIV. 480.) A beruházások megtérítésére irányuló igény felett való döntésre vonatkozó hatáskör szempontjából annak az esetlegességnek, hogy a beruházott érték harmadik személy vagyoni körébe a