Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

26 Bírói hatáskör követelésének elbírálására ennélfogva a rendes bíróság hivatott. (XIV. 668. Hb.) Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szolgálat fejében követelt díjazás cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, az a döntő, hogy a szolgálat, amelynek ellenértékét a munkavállaló követeli, jogilag olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közt fennálló jogviszonynak, nem pedig az, hogy a fél a szolgálatot minek minősíti. A cselédszerződésnek nem törvényes kelléke ugyan, hogy a bér összegét a felek előre megállapítsák, de törvényes kelléke az, hogy a felek előre megállapodjanak abban, hogy a cselédszolgálatra szerződő személyt bár összegszerüleg meg nem határozott, mégis bizonyos szolgálati időhöz mért ellenérték illeti meg. (XIV. 675. Hb.) Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szolgálat fejében követelt díjazás cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, az a döntő, hogy a szolgálat tényleg olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közt levő jogviszonynak. Az 1907:XLV. tc. 1. §-ának első bekezdése értelmében gazdasági (külső) cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át. Eszerint a gazdasági cselédi jogviszony megállapításának — kifejezett megállapodás hiányában — egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a munkavállaló legalább egy hónapon át teljesítsen személyes és folytonos szolgálatokat a munkaadó gazdaságában. A gazdasági munkás és a munkaadó közt levő jogviszony szabályozása tekintetében rendelkező 1898:11. tc.-nek 72. és 73. §-ai értelmében pedig a gazdasági munkás és a munkaadó közti jogviszonyból folyó vitás kérdések elbírálása tekintetében az eljárás csak abban az esetben tartozik a közigazgatási hatóság elé, ha a felek a jogviszony alapjául szolgáló szerződést az idézett törvénycikkben (8., 13. és 14. §-ok) kívánt alakszerűségek megtartásával kötötték. (XVI. 655. Hb.) Az 1907:XLV. tc. rendelkezései értelmében a gazdasági cselédszerződés semmiféle alakszerűséghez nincsen kötve. Az a körülmény tehát, hogy a felek írásbeli szerződést nem kötöttek, a szolgálati jogviszonyból eredő igény közigazgatási hatáskörben