Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Felülvizsgálat 207 terheli-e vétkesség a baleset bekövetkezésében, a keresettel érvényesített jog eldöntésénél csak előkérdés volt. Mivel pedig az ilyen kérdésben az ítélet indokolásában foglalt állásfoglalásnak önálló határozat jellege nincs s a Pp. 411. §-a értelmében az ítélet jogerőre emelkedése esetén sem válik a felek közt ítélt dologgá, a fellebbezési bíróságnak ezekben a kérdésekben hozott s ítéletének indokolásában foglalt döntése ellen az 1064. sz. polgári elvi jelentőségű határozatban kifejezésre jutott jogszabály szerint fellebbvitelnek a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozás alakjában sincs helye. Ennélfogva a m. kir. Kúria a csatlakozási kérelmet, mint törvény által kizárt perorvoslatot, visszautasította. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a csatlakozási kérelem tartalma, mint a válasziratban előadott támadás figyelembe vétessék, amennyiben annak az ügy eldöntésénél jelentősége van. (XIV- 893.) A felperes a válasziratában előterjesztett csatlakozási kérelmével a fellebbezési bíróság ítéletének nem határozat jellegű indokolását támadta meg amiatt, hogy a fellebbezési bíróság a felperes szerzői jogának bitorlását nem állapította meg. A m. kir. Kúria ezt, az 1064. sz. polgári jogi elvi határozata szerint meg nem engedett perorvoslatot visszautasította. Ez a rendelkezés azonban a felperes említett támadásának a figyelmen kívül hagyását nem eredményezte, mert a felperes jogosítva volt a válasziratában az alperes marasztalásának fenntartása érdekében a fellebbezési bíróságnak a bitorlás fenn nem forgása tekintetében elfoglalt jogi álláspontját megtámadni anélkül is, hogy emiatt csatlakozási kérelemmel élhetett volna. (XVI. 53.) Felülvizsgálat a fellebbezési bíróságnak a feloldás után hozott ítélete ellen. A Te. 37. §-a szerint a fellebbezési bíróság ítélete ellen az alperes nem élhet felülvizsgálati kérelemmel, ha a fellebbezési bíróság ítéletével megítélt követelésnek vagy követelésrésznek az értéke (felülvizsgálati érték) nem haladja meg a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt, amelyet a 49.000/1930.1. M. rend. (Ter.) 2. §-ának 5. c) pontja a kir. ítélőtábla ítélete tekintetében 5000 pengőben állapít meg. A felülvizsgálati érték megállapítására a Te. 37. §-ának utolsóelőtti bekezdése, valamint a Te. 24. §-ának a Pp. 476. §-a harmadik bekezdése helyébe lépett rendelkezései szerint megfelelően alkalmazni kell a Pp. 5—8 §-ait, tehát alkalmazni kell a Pp. 6. §-ának 6. pontjában foglalt azt a rendelkezést is, hogy a járadékok, más időszakos szolgáltatások vagy haszonvételek követelését megalapító jogviszony iránt indított