Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Felülvizsgálat 199 vitelnek nincs helye, az alperes csatlakozási kérelmének a keresetváltoztatással kapcsolatos érvelését tehát figyelembe venni nem lehetett. (C. P. I. 3910/1939.) Abban az esetben, ha a bíróság az egyik fél hibájából ugyan, de a másik házasfél vétkessé nyilvánításával is bontotta fel a házasságot, az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében az ügyet úgy a bontás, mint a H. T. 85. §-ának harmadik bekezdése alapján előterjesztett kérelem tárgyában együttesen kell felülvizsgálni, habár csak ez utóbbi kérelem tárgyában adatott be jogorvoslat; a vétkesség kérdését ugyanis csak együttesen lehet eldönteni. (C. P. III. 1998/1940.) A végleges nőtartás kérdése a Pp. 695. §-a értelmében, valamint a vonatkozó bírói gyakorlatban megnyilvánult jogszabály szerint, a bontóperrel elválaszthatatlanul össze van kapcsolva. Ebből következik, hogy a házassági perben eljárt törvényszék illetékessége a végleges nőtartási igény érvényesítése kérdésében értékre való tekintet nélkül kizárólagos. A Pp. 413. §-ában foglalt rendelkezés egyébként a kizárólagos illetékességet az e szakasz alapján indított perekre vonatkozólag kifejezetten is előírja. Így tehát, miként a házassági perekben, azonképen a végleges nőtartás, illetőleg ennek módosítása iránt külön indított perekben, értékre tekintet nélkül helye van felülvizsgálatnak. (XVI. 198.) Az állandó bírói gyakorlatban megnyilvánult jogszabály értelmében a gyermek törvényes származását mindenkire kiterjedő joghatállyal egyedül és kizárólag csak a férj van jogosítva megtámadni. A Pp. a tizenkettedik cím alatt a férj részéről indított megtámadási pert szabályozza és a 701. §-ban kimondja, hogy ha a férj halála után harmadik személy a gyermek törvénytelenségétől függő jogait érvényesíti, ebben a perben a tizenkettedik cím nem nyer alkalmazást. Minthogy a felperesnek, mint harmadik személynek nincs joga az alperes törvénytelen származásának mindenkivel szemben hatályos megállapítását kérni, a felperes ide vonatkozó kereseti kérelme nem a Pp. tizenkettedik címe szerint tárgyalandó olyan igény, amelynek tárgyában a fellebbezési bíróság ítélete ellen a felülvizsgálat megengedhetősége nincs korlátozva. (C. P. I. 2230/1941.) A felperes a fellebbezési bíróság végzését azon az alapon támadta meg felfolyamodással, hogy a végrehajtás megszüntetése iránt a kir. törvényszék előtt indított perben a Te. 37. §-ának harmadik bekezdése értelmében értékre tekintet nélkül helye van felülvizsgálati kérelemnek, mert az ilyen per a Pp. 2. §-ának 8.