Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

192 Felülvizsgálat 120 F-ben meghatározott dologi kárát. Az alperes csak 5000 P-t meg nem haladó marasztalását támadja meg felülvizsgálati kérelemmel. A m. kir. Kúria érdemben bírálja el a felülvizsgálati kérelmet. Indokok: A marasztalás a Pp. 6. § 6. pontja szerinti számítással 5520 P-re rúg s ekként a Te. 37. §-a és a 49.000/1930.1. M. sz. rendelet 2. §-ának 5. c) pontja szerint a felülvizsgálat kizárására irányadó 5000 pengős értékhatárt meghaladja. Annak a körülménynek, hogy az alperes ezt a marasztalást csak részben támadta meg felülvizsgálati kérelemmel s az elutasítást célzó kérelme 5000 pengő értéken alul marad, a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából nincs jelentősége, mert az alperesre nézve a felülvizsgálati jog nem ettől, hanem kizárólag attól függ, hogy a megítélt követelés meghaladja-e a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt. (XIII. 887.) Ha a felperes keresetlevelében több személy ellen összefoglalt és összeszámított több követelésnek az az értéke, amelyre nézve a felperes elutasíttatott, a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt meghaladja, a felperes felülvizsgálati kérelme vissza nem utasítható. (XVI. 134.) A felperes keresetében több önálló követelést érvényesít. A Te. 24. és 37. §-ai értelmében a Pp.-nak a felülvizsgálati érték megállapításánál alkalmazandó 7. §-a második bekezdése szerint az egy keresetben érvényesített különböző követelések értékét össze kell adni. Annak a körülménynek, hogy az alperes az elsőbíróságnak a per tárgyának értékét megállapító döntését meg nem támadta és a fellebbezési bíróság ezt a kérdést nem érintette, jelentősége nincs, mert a Pp. 529. §-a értelmében a felülvizsgálati bíróság hatáskörét hivatalból vizsgálja. (XVI. 55.) A Pp. 547. §-a értelmében a Te.-nek a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából alkalmazandó 24. §-a utolsó bekezdése szerint az egy eljárásban egyesített s közös ítélettel elbírált perekben a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából az az ítélet, illetőleg ítéleti rendelkezés irányadó, amelyik tárgyának az értéke a legnagyobb; vagyis ezt a rendelkezést összevetve a Te. 37. §-ával, a perek egyesítése esetében csak abban az esetben van helye felülvizsgálatnak, ha az egyesített perek valamelyikében a felülvizsgálati érték az 5000 P-t meghaladja (49.000/1930. I. M. sz. rendelet 2. §-ának 5. c. pontja). (XIV. 12.) Az alperesre nézve a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt sem a marasztalás, sem az elutasítás értéke, vagyis egyik felülvizsgálati érték sem haladja meg. összeszámí-