Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

ítélet jogereje 165 Ennélfogva alapos az alperesnek az a kifogása (amelynek tárgyát egyébként a Pp. 411. §-ának második bekezdése értelmében hivatalból is figyelembe kellene venni), hogy a felperesnek ebben a perben érvényesített keresete már ítélt dolog, következésképpen újabb bírói ítéletnek a tárgya nem lehet. (XV. 474.) Közbenszóló ítélet jogereje. A közbenszóló ítéletnek is van anyagi jogereje s ebből következik, hogy ennek az ítéletnek tartalma irányadó a követelés mennyisége kérdésében folyamatban levő további eljárásban, amelyben így azokat a tényeket, amelyeken a közbenszóló ítélet alapszik, vitássá tenni már nem lehet. (C. P. VII. 3203/1940. Hasonló: XIV. 1003.) A jogerő szükségképeni következményei. A Pp. 411. §-a szerint az ügy érdemében hozott ítélet csak annyiban válik jogerőssé, vagyis annak tartalma csak annyiban válik a felek közt más perre is kihatóan ítélt dologgá, amennyiben a keresettel érvényetett jog iránt határoz. Ez a rendelkezés ugyan nem zárja ki a határozat szükségképeni következményeinek jogerőre emelkedését, ilyen szükségképeni következménynek azonban csak azt lehet tekinteni, ami magából a döntésből, nem pedig az annak indokolásául felhozottakból következik szükségszerűen. Az ítélet indokolásában foglalt ténymegállapítások és jogi állásfoglalások ennélfogva az ítélet jogerőre emelkedésével nem válnak ítélt dologgá. (XIII. 867.) A Pp. 411. §-a szerint az ügy érdemében hozott ítélet jogerőssé válik annyiban, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz. Ugyanennek a törvényszakasznak további rendelkezése szerint a jogerő terjedelmét ekként korlátozó rendelkezés nem zárja ki a határozat szükségképeni következményeinek jogerőre emelkedését. Ezeknek a rendelkezéseknek alkalmazása szempontjából a keresettel érvényesített jog felől határozó, a keresetnek helyet adó, vagy azt elutasító ítélet az ügy érdemében hozott ítélet fogalma alá esik, függetlenül attól, hogy a bíróság milyen indokok alapján hozta meg a döntését és csak az olyan ítéletet nem lehet az ügy érdemében hozott ítéletnek tekinteni, amely nem a keresettel vagy viszontkeresettél érvényesített jog felől, hanem a Pp. rendelkezései szerint ugyancsak ítélettel elbírálandó, más kérdések felől határoz, aminők a pergátló kifogásokat eldöntő, vagy a pert hivatalból észlelt pergátló körülmény folytán megszüntető (Pp. 181. §), az eljárás % félbeszakadása vagy felfüggesztése esetében a felvételi jogosultság vagy kötelesség felől határozó (Pp. 465. §, 470. §), továbbá a