Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

delte el és az alperes esküre bocsátása után a felperest keresetével elutasította. Felperes alaki jogszabály sértésére alapított felülvizsgálati kérelmében azt vitatja, hogy mivel a bizonyítékok az alperes vallomását nem valószínűsítették, az alperes nem lett volna esküre bocsátható. A m. kir. Kúria a következő indokolással utasítja el ezt a panaszt: A bizonyításra kötelezett felperessel szemben az alperes a Pp. 371. §-a értelmében akkor is esküre bocsátható, ha a bizonyítékok az alperesnek a felperes álláspontjával ellentétes vallomását nem is valószínűsítik: valószínűsítésre ugyanis nem a bizonyító fél ellenfelének, hanem a bizonyító félnek az eskü alatti vallomása szorul. (XIII. 868.) A Pp. 312. § utolsó bekezdése a tanú megesketésének mellőzését kötelezően nem írja elő. Ha nincs olyan bizonyíték, amely a fél eskü alatti vallomásával kiegészíthető, a fél megesketésének helye nem lehet. (XVI. 542.) A Pp. 370. §-ának második bekezdése értelmében az egyik fél kihallgatása esetén a másik fél kihallgatását csak abban az esetben nem lehet mellőzni, ha ez a fél kérelmét eziránt az eskü letétele előtt előterjeszti és a tárgyalást emiatt nem kell elhalasztani. A felperes azonban ilyen kérelmet az eljárás során nem terjesztett elő és így eskü alatti kihallgatásának mellőzését sikerrel nem panaszolhatja. (C. P. IV. 3945/1940.) A felperes a fellebbezési bíróság által megállapított tényállást nem támadta meg, sőt kijelentette, hogy a tényállás helyességét nem vitathatja, mégis a saját eskü alatti kihallgatását kérte annak megállapítása végett, hogy az a cirokcséplőgép, amelynél a baleset történt, nem volt kifogástalan állapotban. Minthogy azonban a felperes a tényállást nem támadta meg, eskü alatti kihallgatását pedig a tényállással ellenkező tényállítás bizonyítása végett kérte, ezért a bizonyítás mellőzésére vonatkozó panaszát már ebből az okból sem lehetett figyelembe venni. (C. P. I. 509/1941.) A Pp. 670. és 669. §-ainak egybevetett értelme szerint házasság érvénytelenítése iránt indított perekben is a feleknek a házasság fenntartása érdekében történő eskü alatt való kihallgatása tekintetében a Pp. 371. §-ának a rendelkezése irányadó. (C. P. III. 182/1941.) A Pp. 377. §-a szerinti eskü letételének csak a peres felek megfelelő megállapodásának esetén van helye. Ha azonban az ellenfél ehhez a bizonyítási módhoz hozzá nem járult, ezt a bizonyítást elrendelni nem lehet. (XIII. 908.)