Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Szakértők 147 Bizonyítási szabályok a magánokirat valódisága kérdésében. Törvényes bizonyítási szabályokhoz a bíróság meggyőződésének megalkotásában csak a törvényben kijelölt esetekben van kötve. A Pp. 363. §-a szerint, ha a bíróság a szakértő véleményét nem találja kielégítőnek, a szakértő meghallgatását ismételheti vagy más szakértőket is meghallgathat. Hasonló értelemben, de még tágabb körben rendelkezik a Pp. 501. §-a, amely szerint a fellebbezési bíróság elrendelheti, hogy az elsőbírósági eljárásban már felvett bizonyítás kiegészíttessék vagy ismételtessék. A Pp. 338. §-a értelmében pedig azt, hogy az aláírás valódi-e vagy hamis, más oly írással való összehasonlítás útján is lehet bizonyítani, amelynek valódisága nincs kétségbe vonva vagy be van bizonyítva. A bíróság az összehasonlítás bizonyító erejét szakértők meghallgatása nélkül is megítélheti. A bizonyítékok szabad mérlegelésének a Pp. 270. §-án alapuló jogából és a Pp. 338. §-ának harmadik bekezdése szerint a névaláírások összehasonlítása bizonyító erejének a megítélésére vonatkozóan a bíróság részére szakértők meghallgatása nélkül is biztosított jogkörből folyóan a felülvizsgálat körén kívül esik a fellebbezési bíróságnak az a kellően megokolt ténybeli döntése, hogy az elsőbíróság által meghallgatott szakértő egyedülálló ellenkező véleményével szemben — a saját észleletére és az ítéletben felsorolt egyéb bizonyítékokra is figyelemmel — a többi szakértőnek tárgyi adatokkal támogatott, az írásszakértők által általában használni szokott módszereken alapuló tüzetes vizsgálat (nagyítás, stb.) útján megalkotott, szakszerűen megokolt véleményét fogadta el döntőnek bírói meggyőződése kialakulásánál. (XVI. 519.) XII. FEJEZET Szakértők Szakértő meghallgatásának a Pp. 350. §-a szerint csak egyes, a perben jelentős és különös szakértelmet igénylő ténykérdések eldöntése céljából lehet helye; a tényállásnak az összes perbeli adatok és bizonyítékok alapján való megállapítása és a felek jogvitájának az eldöntése azonban bírói feladat, amelynek elvégzése szakértőre nem bízható. (XVI. 32.) A tényállás megállapítása nem a szakértő feladata. (C. P. VI. 5322/1940.) A tanuk vallomásának a mérlegelése nem a szakértő, de a jogvitát eldöntő bíróság 10*