Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bizonyítékok szabad mérlegelése 135 idézte elő, mint a kártérítési kötelezettség megállapításához szükséges tényt, a Pp. 269. §-a értelmében a kártérítést követelő félnek kell bizonyítania és az ő terhére esik az ebben a tekintet­ben netán fennmaradó bizonytalanság is. (XIV. 1001.) A H. T. 54. §-ának e) pontja értelmében tévedés alapján a házasságnak érvénytelenné nyilvánítását akkor lehet kérni, ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve és a férj ezt a házasság megkötésekor nem tudta. Ebből következik, hogy a keresettel fellépő felperes férjnek áll érdeké­ben, hogy a bíróság valónak fogadja el, hogy az alperes a házas­ság megkötése előtt házasságon kívül mástól teherbe esett és hogy ő — a felperes — erről nem tudott. Az erre vonatkozó tények bizonyítása tehát a Pp. 269. §-a értelmében a felperes kötelessége. Nem elég tehát azt bizonyítania, hogy az alperes a házasság megkötése előtt teherben volt, hanem azt is kell bizonyítania, hogy az alperes mástól esett teherbe. (C. P. III. 182/1941.) D) Bizonyítékok szabad mérlegelése. Indokolás A Pp. 270. §-a szerint a bíróság a tényállítás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szor­gos méltatásával ítéli meg. Azok az okok, amelyek meggyőződé­sét előidézték, úgyszintén azok, amelyek miatt a bíróság a bizo­nyítékokat elégteleneknek tartja, az ítéletben tüzetesen előadan­dók. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elengedhetetlen felté­tele tehát, hogy a bíróság az ítéletében megnyilvánuló bírói meg­győződését a per összes lényeges adatai és a szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembevételével alkossa meg és a vonatkozó indokok tüzetes előadásából kitűnjék az is, hogy a bíróság az ösz­szes adatokat, illetőleg bizonyítékokat figyelembe vette. (C. P. V. 2286/1941.) A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ában foglalt jogsza­bályt sértette meg azzal, hogy a tényállítások elfogadására vonat­kozó meggyőződését a per adataira kiterjedő tüzetességgel elő nem adta. (C. P. III. 5686/1939.) A Pp. 270. §-a értelmében a bíró­ság a tényállítás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával ítéli meg, tüze­tesen előadva azokat az okokat, amelyek meggyőződését előidéz­ték, vagy amelyek miatt a bizonyítást elégtelennek tartja. Ugyanez a törvényszakasz kimondja azt is, hogy a bíróság meg­győződésének megalkotásánál törvényes bizonyítási szabályok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom