Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

124 Keresetváltoztatás alapította, hogy az alperes társaság fizetéses alkalmazottja volt s neki a kényszerfelszámoló felmondott és nyugdíjat nem kap. Az elsőbírói eljárás során arra a jogalapra tért át, hogy ő fizetéses alkalmazottja volt az alperes társaságba beolvadt Bécsi Elet- és Járadékbiztosító Intézetnek s ezzel szemben volt nyugdíjkövetelése, amelyért az alperes a K. T. 205. és 208. §§-ai és az 1907:LVIII. tc. alapján felelős. A m. kir. Kúria a következő indokok alapján állapítja meg a keresetváltoztatást: A módosított keresetben érvényesített követelés jogalapja tekintetében különbözik a kényszeregyességi eljárásban bejelentett és a jelen perbeli keresetben érvényesíteni kívánt követeléstől. Ezért ez utóbbi alapján a felperes javára nyugdíj az alperes ellenében meg nem ítélhető, mert a csőddel ebben a vonatkozásban azonos elbírálás alá eső kényszerfelszámolási eljárás esetében sem lehet a valódisági perben más követelést érvényesíteni, mint amely a bejelentés tárgya volt (állandó bírói gyakorlat) s mert a módosított kereset az eredeti keresetnek a Pp. 188. §-a szerint meg nem engedett megváltoztatása, amely ellen az alperes tiltakozott anélkül, hogy ezt megelőzően a megváltoztatott kereset szóbeli tárgyalásába bocsátkozott volna. (XIII. 948.) Keresetváltoztatás és perfüggőség. Helyes ugyan az a jogi álláspont, hogy a közkereseti társaság feloszlatása iránt indított perben a felperes a K. T. 103. §-ának rendelkezésére tekintettel a társasági tag kizárására irányuló kereseti kérelemre áttérhet és e kérelemnek megváltoztatása meg nem engedett keresetváltoztatásnak nem tekinthető. (Pp. 188. § 2. és 5. pont), ámde, ha a társaság feloszlatása iránt indított perben a felperes a társasági tag kizárására vonatkozó kérelemre tényleg át nem tért, a kizárásra irányuló újabban indított perre nézve a korábbi per perfüggőségi akadályt nem jelent, mert a perfüggőség fennállásához a felek és a jogigény azonosságán felül az igény tárgyának azonossága is szükséges. (XIV. 821.) Fellebbvitel a keresetváltoztatás kérdésében. A fellebbezési bíróság megállapította, hogy nem keresetváltoztatás a keresetnek oly tartalmú módosítása, hogy az alperes az időközben eladott ingatlanokra bekebelezve volt tulajdonjoga törlésének tűrésére kötelezés helyett azok értékének bírói letétbe helyezésében marasztaltassék. A Pp. 188. §-ának utolsó bekezdése szerint nincs helye fellebbvitelnek a bíróságnak az ellen a határozata ellen, hogy keresetváltoztatás nincs. Ennélfogva az alperesnek a felleb-