Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

122 Keresetváltoztatás zésének hiányában a felperesnek a keresettől való elálló nyilatkozata a tárgyalás elmulasztásának tekintendő. ÍC. P. V. 1161/1938.) C) Keresetváltoztatás és a kereset megengedett módosítása A Pp. 188. §-ának 5. pontja értelmében nem esik az ugyané szakasz első bekezdésében írt tilalom alá az az eset, ha a felperes az eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beállott változás miatt kárpótlást követel. Eszerint azonban nemcsak a testi értelemben vett dolog, hanem általában a perrel követelt tárgy, vagyis a keresetileg megjelölt igény értendő. Ha tehát a teljesítés helyett utóbb a felperes készpénzbeli kárpótlást követel, az eredeti kereseti kérelem helyébe lépő ily értelemben módosított kérelem tilalmazott keresetváltoztatásnak nem tekinthető. (XV. 134.) Keresetváltoztatás. Felperes keresetében eredetileg a vele közkereseti társasági viszonyban álló alperes kizárását kérte és ennek következményeként kérte annak megállapítását is, hogy az üzletet alperes nélkül egyedül van jogosítva folytatni. Ezzel szemben fellebbezésében az alperesnek az ügyvezetéstől való eltiltását, mint a kizárásra irányuló kereseti kérelem elutasítása esetére fenntartott önálló kereseti kérelmet terjesztette elő. A fellebbezési bíróság ebben keresetváltoztatást látott és ezt a kérelmet visszautasította. A m. kir. Kúria ezt a döntést a következő indokolással hagyja helyben: A keresetben előterjesztett kérelem szövegezéséből nyilvánvaló, hogy felperes az alperes kizárása esetére, azzal kapcsolatban s annak következményeként kérte keresetében annak megállapítását, hogy az üzletet alperes nélkül egyedül van jogosítva folytatni. Ezzel szemben fellebbezésében az alperesnek az ügyvezetéstől való eltiltását a kizárás iránti kereseti kérelem elutasítása esetére mint önálló kérelmet terjesztette elő. A fellebbezési bíróság tehát eljárási szabály sértése nélkül minősítette az ügyvezetéstől való eltiltás iránt a fellebbezésben előterjesztett kérelmet a Pp. 494. §-a értelmében a fellebbezési eljárásban tiltott és ott már nem támasztható új keresetnek. (XV. 780.) Az anyai kötelesrészigény az apai kötelesrészigénytől különböző jogon alapszik, tehát ennek érvényesítése új kereset indítását jelenti, a Pp. 494. §-ának második bekezdése értelmében pedig a fellebbezési eljárásban új kereset nem indítható. A fel-