Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

112 Pergátló kifogás tartozások telekkönyvi biztosítása és evégből a telekkönyvi ható­ságok megkeresése, úgyszintén az ekként bekebelezett jelzálog­jogok kitörlésnek bekebelezése iránti intézkedések megtétele az említett rendeletben megjelölt közigazgatási hatóság (községi elöljáróság, m. kir. adóhivatal, pénzügyigazgatóság, illetékek tekintetében a rendelet 164. §-ára figyelemmel, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal) hatáskörébe tartozik. A KKHÖ 6. §-ának 4. c) pontja és 85. §-ának utolsó (5) bekezdése szerint a pénzügyigazgatóság intézkedik az ily jelzálogjogoknak telek­könyvi törlése iránt, ha az nem az előírt összegnek a befizetése, vagy törlése miatt vált szükségessé, és a pénzügyigazgatóság hiva­tott az ilyen jelzálogjogok telekkönyvi törlésével kapcsolatos min­dennemű, de a telekkönyvi hatóság eljárását nem érintő panasz tárgyában elsőfokon dönteni. Ugyanebben a tárgyban a KKHÖ 141. §-ának 1. pontja a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz biztosít panaszjogot. A most felsorolt törvényes rendelkezések szerint tehát a köztartozás biztosítására bekebelezett jelzálogjog törlésé­nek bármilyen — a telekkönyvi hatóság eljárását nem érintő — címen elrendelésére a közigazgatási hatóság és végső fokon a m. kir. Közigazgatási Bíróság hivatott. Az 1896:XXVI. tc. 15. §-a értelmében pedig azokban az ügyekben, amelyek végső fokban a m. kir. Közigazgatási Bíróság elbírálása alá tartoznak, a rendes bírói út sem a m. kir. Közigazgatási Bíróság eljárását megelőző­leg, sem azt követőleg nem foghat helyet. Minthogy pedig a fel­peres a m. kir. Kincstár alperes javára köztartozások címén beke­lezett jelzálogjogoknak eredeti érvénytelenség címén való törlé­sét kéri, minthogy továbbá a fent idézett jogszabályok szerint a m. kir. Kincstár javára bekebelezett jelzálogjogok törlésének kér­dése nem a rendes bírói útra, hanem a közigazgatási hatóság ha­táskörébe tartozik, ennélfogva fennforogván a Pp. 180. § 1. pont­jában meghatározott és az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő az a pergátló körülmény, hogy a kereseti igény érvényesítése a m. kir. Kincstár alperessel szemben polgári per­útra nem tartozik, a fellebbezési bíróság végítéletének a m. kir. kincstárral szemben rendelkező részét a Pp. 547. és 505. §-ainak egybevetett értelmében a m. kir. Kincstárnak a felülvizsgálati tárgyaláson előterjesztett pergátló kifogása folytán, de egyébként a Pp. 540. §-a értelmében hivatalból is hatályon kívül helyezni és a pert a nevezett alperessel szemben a Pp. 182. §-a értelmében hivatalból megszüntetni kellett. (C. P. V. 45/1940.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom