Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

68 — Törvényszéki és jbirósági hatáskör — E) Törvényszéki és járásbírósági hatáskör. 1. §. 2. a) pont. Ajándékozási jogügyletben foglalt hatásköri és illetékességi kikötés kiterjed-e az olyan perre, amelyben az ajándéknak durva hálátlanság cimén hatálytalanítását és az eredeti állapotnak — harmadik személy tűrési és egyéb kötelezettségének kimondásával is — visszaállítását kérik? A Kúria erre a kérdésre igenlően felelt, egyebek közt a következő indokolással: „Annak, hr.gy ez a per a közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződéssel létesített jogviszonyból eredőnek tekintessék, nem lehet akadálya az, hogy a kereset megalapítására az ajándékozási szerződés megkötésének a tényén és ennek a szerződésnek a tartalmán kivül más, utóbb bekövetkezett tények is szolgálnak, amilyenek a II. rendű alperesnek a felperes álláspontja szerint a durva hálátlanság fogalmát kimerítő cselekményei és a felperesnek ajándékozás visszavonására vonatkozó, magában a keresetben kijelentett elhatározása. Az élet közönséges felfogása ugyanis valamely szerződés hatálytalannak kimondása és ennek folyományaképen az előző állapot helyreállítása iránt indított pert az ugyanezzel a szerződéssel létesített jogviszonyból eredő perek közé tartozónak tekinti akkor is, ha a kereset megalapítására a szerződés tartalmán és a szerződés megkötésének a tényén kivül egyéb ténykörülmények is szolgálnak." (XII. 630.) A kikötött hatáskörtől és egyedüli illetékességtől még ugy sem lehet eltérni, hogy a felperes, alperestársként perel olyan feleket is, akikre a hatáskörre és egyedüli illetékességre vonatkozó megegyezés nem terjed ki. Lásd a 132. §-nál. Kikötést tartalmazó okirat elvesztése: 1. fentebb a tőzsdebiróság hatásköréből szóló részben. (XIII. 188.) 1. §. 2. h. pont. Ideiglenes nőtartási pert Magyarországon lehet indítani, — ha a felek Magyarországon laknak, — ha a külföldön válóper már folyamatban van is. A Pp. 1. §. 2. h) pontjában a Pp. 674.v §-ára való utalás csak a magyar állampolgároknak a H. T. rendelkezései alá eső házassági pereire vonatkozhatik és nem alkalmazható a Magyarországban tartózkodó külföldi házasfelek ügyeiben a H.T. 118. §-a alapján megengedett és a magyar bíróságok hatósága alá eső ügyekben is, mert a házassági pernek az arra illetékes külföldi bíróság előtti folyamatban léte a H.T. 118. §-ában megengedett intézkedésre hivatott magyar bíróság hatáskörének megállapítására befolyással nincs, hanem az ügy érdemét érinti, amennyiben a felperes javára netán megítélt nőtartáshoz való jogosultság tartama a házasságot felbontó külföldi Ítélet jogerőre emelkedésével véget ér. (XIII. 262.) L. a 76. lapon közölt (XI. 823.) határozatot is. Az alperes helyett teljesített ama kiadások visszatérítésére irányuló követelés, amelyek az alperes által nemzett két leánygyermek születésénél és azoknak 16 éves korukig való eltartásával merültek fel, s amelyeket törvény szerint az alperes tartozott