Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)
64 — Társadalombizt. bíróság — dik részében is társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik. (C. P. II. 1053/1937.). A baleset után elkövetettnek állított arra1 a vétkes magatartásra alapított igény, hogy alperes a felperesnek az OTI-nál idejében való gyógykezelését megakadályozta, nem esik az 1927:XXI. t.-c. 90. §-a alá, és társadalombiztosítási biráskodás útjára tartozik az 1932:1V. tc. 3. §. 2 bekezdése értelmében, mint társadalombiztosítási jogszabályon, az 1927:XXI. tc. 154., illetőleg 142. íjában megszabott kötelesség megsértésééi alapuló követelés iránti per. Ha tehát rendes polgári peruton érvényesítik: ez a Pp. 180. §. 1 pont és utolsó bek. szerint hivatalból észlelendő pergátló körülmény. (C. P. I. 567/1937.) Polgári peruton érvényesíthető ellenben a kártérítési keresetnek az a jogalapja, hogy az alperesek a műtétet megelőző gyógykezelés alatt a velük közölt orvosi tilalom ellenére dolgoztattak a balesetet szenvedettel (C. P. I. 567/1937.). Amikor tehát a felperes kártárítési keresetét 1. arra alapította, hogy az alperesek az; OTI-nál való gyógykezelését a betegalap megtagadásával meggátolták és 2. hogy orvosi tilalom ellenére dolgoztattak a sérülttel, a Kúria az elsőkereseti alapra vonatkozó részben a pert megszüntette, második alapon érdemben bírálta el. (C. P. I. 567/1937.) Régebbi munkásbiztositási jogviszonyon alapuló per. Az 1932: IV. t.-c. szerint egyébként társadalombiztosítási biráskodás álá tartozó perek a törvény 49. §-a szerint erre az útra tartoznak akkor is, ha nem a 4. §-ban felsorolt jogszabályokon alapulnak, hanem az 1907. évi XIX. t. cikken, vagy más olyan korábbi társadalombiztosítási (munkásbiztosítási) jogszabályon, amelyek az 1932: IV. t. cikkben meghatározott jogviszonyokat az ennek a törvénynek 4. §-ában meghatározott jogszabályok életbelépése előtt rendezték. Az alperesnek a felperest ért baleset idején fennállott az a kötelezettsége, hogy a felperest, mint alkalmazottját baleset esetére biztosítsa, az 1907. évi XIX. tc. 3. §-án alapult. Ipbből a fenntebb előrebocsátottakra tekintettel nyilvánvaló, hogy a felperes és az alperes között a balesetbiztosítás tekintetében olyan jogviszony létesült, amelyet az 1932:IV. tc. rendelkezésének az alkalmazása szempontjából társadalombiztosítási jogviszonynak kell tekinteni; a felperesnek az alperes ellen azon a címen érvényesített kártérítési követelése pedig, hegy az alperes a felperest nem jelentette be biztosításra az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál, a társadalombiztosítási jogszabályok megsértésén alapuló kártérítési követelés. Az ilyen követelés iránti per, amennyiben társadalombiztosítási jogviszonyban állók között merül fel, az 1932. évi IV. tc. 3. §-ának második bekezdése szerint társadalombiztosítási biráskodás útjára tartozik (C. P. I. 984/1936.) Az OTI ellen orvosi műhiba címén támasztott követelés (v ö. 82. J. D.) érvényesítése rendes bíróság elé, nem pedig társadalom-