Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

56 — Vegyes közigazgatási ügyek — Kisajátítási egyességen alapuló követelés bírói úton érvényesítendő, ha ebben az építési jogszabályokon túlmenő kötelezettség vállaltatik. (XI. 642. Hb.) A vadászati jognak, mint az 1883:XX. t.-c. 1. §-a értelmében a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékának használata tekintetében felmerülő jogviták, ámbár a közérdekkel is kapcsolatosak, mégis tekintettel a magánérdek túlnyomó voltára, általában magánjogi természetűek. Elbírálásuk csak abban az esetben tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha azt valamely törvényes rendelkezés odautalja. A szabályszerűen létrejött vadászati haszonbérleti szerződés megszűnésének és a vadászterület birtokbabocsátásának, mint tisztán magánjogi vonatkozású és közigazgatási útra nem utalt kérdésnek az elbírálása kétségtelenül a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben a vadászati jogra vonatkozóan a község által kötött haszonbérleti szerződés felsőbb hatósági jóváhagyását az 1883. évi XX. t.-c. 3. §-ának 2. bekezdése, illetőleg az 1886:XXII. t.-c. 24. §-ának b) pontja, és 120. §-a kötelezően írja elő és a községre nézve a szerződés érvényességi kellékeként jelentkező felsőbb hatósági jóváhagyásra vonatkozó határozat hozatalát a közigazgatási hatóságnak teszi feladatává. (XII. 657. Hb.) Bírósági mérnökszakértő fegyelmi ügye. Az 1923:XVII. t.-c. 35. §-a értelmében a kamara tagjai mérnöki magángyakorlatukat illetően a kamara fegyelmi hatóság;a alá tartoznak akkor is, ha reájuk köz- vagy magánalkalmaztatásuknál fogva más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed. Az állandóan alkalmazott bírósági szakértő akkor, amikor adott esetben a bíróságtól nyert és vissza nem utasítható kirendelés alapján szakvéleményt ad, szakvéleményében foglalt nyilatkozata szempontjából hivatali alkalmaztatása körében hivatalos — közalkalmazotti — minőségben jár el s tehát ez a véleményező működése magángyakorlat folytatásának semmiesetre sem tekinthető. Ennek folytán — a kifejtettekhez képest — fegyelmi panasz elbírálása nemcsak a tagjai felett és csak magángyakorlatuk szempontjából fegyelmi jogkörrel bíró Budapesti Mérnöki Kamarának, illetőleg annak fegyelmi szervének, hanem az állandó bírósági szakértők fegyelmi ügyeiben eljárni hivatott rendes bíróságnak, mint fegyelmi bíróságnak kizárólagos hatáskörébe tartozik. (XI. 640. Hb.) Erdei úthasználat. Ha a kereset nem arra irányul, hogy a peres út használata felperesnek az 1935:IV. tc. (erdőtörvény) 86. és következő §-ai alapján megengedtessék, hanem arra, hogy az idézett törvénycikk életbelépése előtt is már békésen és szolgalomszerűen gyakorolt úthasználatba a felperes visszahelyeztessék, akkor az igény érvényesítése kétségtelenül polgári perutra tartozik (Pp. 1. §-ának 1. c) pontja) (XI. 865.) Község magántulajdonában álló út használata. A sommás viszszahelyezési perben nincs jelentősége annak, hogy a birtokháborító tény (kerítésemelés) milyen terület felhasználásával követtetett el, mert csupán a háborítást kell bizonyítani és a birtokháborítás fenn-