Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

38 — Cselédügyek — dig az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-a értelmében csak az tekinthető cse­lédnek, aki magát háztartáskörüli személyes és folytonos szolgá­latok végzésére egy hónapnál nem rövidebb időre bérért kötelezte. (XIII. 659. Hb.) Aki szolgálatbalépése idején önálló kenőasszonyi (massziro­zónői) foglalkozást folytatott és akinek eleinte a szolgálati helyé­től különböző helyen fennálló lakása is volt és vállalt szolgála­tának az ellátásán kívül másoknak is végzett kenőasszonyi mun­kát, annak munkaviszonya a házi cselédszerződés elengedhetetlen kellékeként megkívánt folytonosságot és kizárólagosságot nélkü­lözte. (XI. 622. Hb.) Filmszínház portásának az igazgató részére végzett mun­káért (gépkocsinak, a gépkocsiszinből reggelenkint elhozataláért és esetenként oda visszaviteléért) követelt díjazása nem cselédbér­követelés, és érvényesítése a rendes bíróság elé tartozik. (XII. 643. Hb.) Bejárónő fözőnő, aki nem egész napra, hanem a napnak csak bizonyos idejére, reggeltől a délutáni órákig terjedő időre köte­lezte magát háztartási munkák végzésére, míg a fennmaradó ideje és munkaereje a szolgálatadó részére lekötve nem volt, nem házi cseléd, mert nem létesít cselédviszonyt annak az egyénnek a szol­gálata, akit a szerződés nem korlátoz abban, hogy az 1876: XIII. t.-c. 64. §-ában megjelölt munkák elvégzésére szükségs időn felül fennmaradó idejével és munkaerejével szabadon rendelkezzék. Az ilyennek igénye cselédbérkövetelésnek nem minősíthető' és az 1876 : XIII. t.-c. 115. §-a szerint nem is tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe. Következőleg igényének, mint az általános magánjog körébe eső követelésnek elbírálására a rendes bíróság hivatott. (1935. Hb. 44.) Magasabb készültséget igénylő szolgálat. Az 1876: XIII. t.-c. 3. §-a a) pontja szerint az, aki magát szerződésileg bizonyos ház­tartás, vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatok­nak legalább is egy havi idő tartamon át bérért való teljesítésére kötelezi magát, nem cseléd, ha tudományos előkészültséget és általában magasabb műveltséget feltételező, habár folytonosság­gal tartó szolgálatokat teljesít. Ápolásra is köteles házi cseléd. A felperes havi 40 pengő fi­zetés, valamint élelem és lakás ellenében az alperesnél a főzést, takarítást és az alperes ápolását látta el, vagyis szolgálata a ház­tartás és a gazda személye körüli munkálatoknak havonkint meg­határozott bér ellenében való személyes és folytonos teljesítésé­ben állott és a járandósága nem haladta meg a házi cselédeik szo­kásos díjazását. Arra sincs adat, hogy a felperes főimunkaköre az alperes ápolása volt volna és az ápolási teendők ellátására oly szakszerű előkészültséggel rendelkeznék, amelyre az 1876:XIII. t.-c. 3. §-ának a cselédi minőséget kizáró a) pontja céloz. Ennél­fogva a felperest házi cselédnek kellett tekinteni. (1935. Hb. 96.) Nyárilak kertésze gazdasági cseléd, 1. alább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom