Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Hatásköri összeütközés — 13 atya a gyermeket utóbb örökbefogadta, a tartásdíj időtartamának meghosszabbítását az árvaszéktől kell kérni. (XII. 660. Hb.) Más a helyzet, ha az új törvény újra szabályozza az anyagi jogviszonyt — pl. a tisztviselőnek járó ellátást — és csak az új törvény rendelkezésén alapuló igényekre vonatkozik az új hatásköri szabály. Ilyenkor ezt az új hatásköri szabályt nem lehet a régi törvény alapján járó ellátási igényre alkalmazni. (XI. 633. Hb., XII. 652. Hb.) B) Hatásköri összeütközés. Hatásköri összeütközés fogalma. — Egyházi határozat. Az 1907 : LXI. t.-c. 1. és 7. §-ának, valamint az 1928 : XLII. t.-c. 1—3. §-ainak egybevetett rendelkezései szerint a Hatásköri Bíróság csak annak a hatásköri összeütközésnek az eldöntésére hivatott, amely a hivatkozott törvényhelyekben megjelölt hatóságok, — jelesül: 1. a rendes bíróság vagy az azzal az 1928 : XLIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdése szerint egy tekintet alá eső bíró jellegű más hatóság; 2. az 1928 : XLII. t.-c. 1. §-a és 2. §-ának második bekezdésében megjelölt külön bíróság; 3. a közigazgatási hatóság és végül 4. a m. kir. Közigazgatási Bíróság — egyike és másika között, totovábbá 1928: XLIII. t.-c. 2. §-ának második bekezdésében megjelölt külön bíróságok között merül fel. Az egyházak önkormányzati szerve — így a magyarországi református egyház egyetemes konventi bírósága — azonban, még ha az egyháznak a tagjai felett bíráskodást is gyakorol, a magyar államnak a fentebb felsorolt hatóságai közé tartozónak nem tekinthető. Ennélfogva, még ha valamely egyházi hatóság és a rendes bíróság között ugyanabból az ügyből kifolyóan hatásköri összeütközés esete tényleg felmerülne is, annak elintézése a Hatásköri Bíróság alá nem tartoznék. (XI. 624. Hb.) L. a 27—30. lapon is. A 7100/1925. M. E. számú rendellet 56. pontja — amint ezt a Hatásköri Bíróság már ismételten megállapította — a m. kir. állami vas-) acél- és gépgyárak igazgatóságát az 1924. évi IV. törvénycikkben kapott törvényes felhatalmazás alapján és e felhatalmazás keretében az alkalmazottak illetményügyeiben jogszolgáltatási hatáskörrel, vagyis hatósági jogkörrel ruházta fel, s ezáltal az említett szerv ebben a vonatkozásban úgy jelentkezik, mint az állami közhatalom kezelője, azaz közigazgatási hatóság. (1937. Hb. 49/8., XII. 642.) Hasonlóképen a m. kir. Államvasutak Nyugdíjintézeti Bizottsága a 7200/1925. M. E. számú rendelet 89. pontja értelmében (XII. 653. Hb.) Közigazgatási hatóság a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága és a 4600/1933. M. E. sz. r. 21. §-a alapján szervezett döntőbizottság is, ha az idézett rendeleten alapuló jogkörében jár el. (1937 Hb 85/9. XII. 661. Hb., XI. 631. Hb.)