Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Magánjogi és közjogi jogviszony — 9 gatási útra tartoznak, vagyis csak abban az esetben érvényesíthetők bírói úton, ha van olyan tételes jogszabály, amely az ilyen ügyek elbírálását kifejezetten a rendes bíróságok elé utalja. (XI. 620. Hb., XII. 673. Hb., X. 810. Hb., XIII. 656. Hb.) Az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában foglalt alkotmányjogi alapelvből folyó altalános hatásköri szabály, hogy a törvényes jogszabállyal közigazgatási útra utalt vitás ügyekben a rendes bíróság — kifejezett eltérő rendelkezés hiányában — sem a közigazgatási hatóságok eljárását megelőzően, sem azt követően el nem járhat. (XIII. 914., XI. 561.) Ugyanez áll, ha a Közigazgatási Bíróság bír hatáskörrel. (1896 : :XXVI. t.-c. 18. §., XIII. 655. Hb.) Alkotmányjogi szabály viszont az is, hogy a magánjogi jogviszonyból származó vitás ügyek ellenkező törvényes hatásköri rendelkezés hiányában bírói útra tartoznak. (XII. 642. Hb., XII. 672. Hb., XII. 643. Hb., XIII. 665. Hb. C. P. II. 1305/1937.) Ez a szabály vonatkozik a közüzemek (pl. városi elektromos mű) alkalmazottainak szolgálati járandóság iránti ügyeire is. (C. P. II. 1305/1937.) Az államvasúti hasonló alkalmazottakról lásd az 25. lapon. A törvény és törvényes szabályok által meghatározott hatáskör alól a felek egymás közötti megállapodással nem vonhatják ki magukat. Nem utalhatják tehát pl. a gyámhatóság elé tartozó tartási ügyet a bírói hatóság hatáskörébe. (XII. 80., XIII. 281.) Szintúgy hiába mondja ki a helyhatósági szabályrendelet, hogy a vízdíj behajtása rendes bírói útra tartozik. (XIII. 654. Hb.) Erre irányuló törvényes külön felhatalmazás hiányában még kormányhatóságilag jóváhagyott városi nyugdíjszabályrendeletben sem lehet kikötni, hogy a nyugdíjigényből kifolyólag a várossal szemben támasztott követelések elbírálására, minden más eljárás kizárásával az abban megjelölt közigazgatási hatóságok illetékesek. A szabályrendelet rendelkezései a peres felek közötti viszonylatban csak a felek szabad szerződési jogkörébe tartozó kérdéseket érintő részükben hatályosak, ellenben a felek tetszésétől nem függő közjogi jellegű szabályokat és alkotmányjogi biztosítékokat nem sérthetik. (C. P. II. 1355/1937/53.) Elsődleges és másodlagos közigazgatási jogviszony, A kéményseprő iparjogosítvány, amely tűzrendészeti vonatkozású közérdeknek, még helyesebben a tűzbiztonságnak, mint közigazgatási célnak a szolgálatában áll, közjogi tartalommal bíró olyan jogosítvány, amely egyfelől az állam, mint impérium jogán fellépő közjogi alany, másfelől a kéményseprő ipar jogosítvány engedélyese (a kéményseprőmester) és a sepretésre kötelezett kéménytulajdonos között közjogi, közelebbről közigazgatási jogi jogviszonyt hoz létre. A kéményseprőmester és a sepertető között tehát úgynevezett másadlagos (secundaer) közigazgatási jogi jogviszony keletkezik. (XII. 673. Hb., X. 810. Hb.) L. az 59. lapon is. Másodlagos közigazgatási jogviszony az is, amelyben a földbirtokrendezés során földjuttatásban részesült vagy jogutoda áll a