Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

ELSŐ RÉSZ. POLGÁRI PERRENDTARTÁS Általános elvek* A perjogi szabályok természete. A perrend eljárási szabályai közjogi természetűek. Következőleg — amennyiben a törvény kivételt nem tesz — szorosmagyarázatúak és így kiterjesztő értelmezést nem tűrnek meg. Mindezek azt célozzák, hogy szilárd rend legyen a peres eljárás menetében, amiáltal megvalósulhat a peres eljárás egyik alapkövetelménye, a lehető gyorsaság és pedig az alaposság követelményének a sérelme nélkül. A perrend mindegyik félnek egyenlőképen megadja a perrendi jogokat az anyagi jogainak érvényesítésére, illetve védelmére. De éppen ezért meg is kívánja, hogy azokat a felek a maguk helyén és idején perrendszerűen használják fel és orvoslásra érdemesnek nem tartott perrendi hibákkal ne veszélyeztessék az éllenfél jogait. (A 93. számú Polgári Jogegységi Döntvény indokolásából. XII. 609.) Perjogi szabályok és anyagi igazság. Az ítélet anyagi jogereje nem szolgálhat annak a félnek a javára, aki annak alaki jogerejét törvénybe ütköző cselekményével idézte elő és azáltal megakadályozta azt, hogy a másik félnek perbeli jogigénye a perbeli szabályok által nyújtott lehetőségek keretében érvényesülhessen. Egy jogtalan cselekmény sohasem lehet alapja valamely jogállapotnak még abban az esetben sem, ha azt jogerős ítélet rögzíti le. Az ítélet anyagi jogerejének a fenntartása ilyen esetben súlyosan sértené az anyagi igazságot, melynek feltétlen és maradéktalan érvényesérülése a töirvénykezésnek egyedüli célja. (Az adott esetben a fél kényszerítette ellenfelét, hogy ne fellebbezen.) Ezért az alaki jog sem lehet akadálya annak, hogy az anyagi igazság érvényesülhessen, mert az alaki jogszabálynak nincs öncélúsága, hanem csupán eszköze az anyagi igazság érvényesülésének. (XIII. 102.) A perjogi szabályok félretétele célszerűségből és méltányosságból. Az eljárás bármely szakában hivatalból is figyelembe veendő ama pergátló körülmény figyelembevételét, hogy a végleges nő-