Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Kereset megengedett módosítása — 93 felperes ugyanis lényegében mind az elsőbírósági, mind pedig a fellebbezési eljárásban azon az alapon érvényesítette özvegyi jogát az alperessel szemben, hogy az alperes az örökhagyótól vagyoni juttatásban részesült; ekként keresetének a jogalapját meg nem változtatta, hanem a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül csupán újabb tényeket hozott fel annak megalapítására. Ez pedig a Pp. 188. §-a harmadik bekezdésének 1. pontja szerint nem tekintendő keresetváltoztatásnak. Az, hogy a felperes minő jogszabály alkalmazását kérte keresetének a megítélése céljából- közönbös annak az elbírálása szempontjából, hogy a keresetét megváltoztatta-e, vagy sem (C. I. 4187/1935.). Ugyancsak a Pp. 188. §-a harmadik bekezdésének 1. pontja értelmében nem keresetváltoztatás az, amikor a felperes a végkielégítés címén már érvényesített igényének a megállapítására az alperesnek levélben tett és eddig még fel nem hozott ígéretére is hivatkozik (C. II. 2601/1932.). Ezzel szemben keresetváltoztatásnak minősítette a kir. ítélőtábla azt, amikor a felperes a kereseti kérelmének felemelt részében az 1927:XXI. tc. 71. §-ának 2. pontjában meghatározott olyan táppénzigényt érvényesített, mely már a kereset beadása előtt is esedékes volt, tehát nem utóbb lejártrészleteket érvényesített, amit a Pp. 188. §. 3. pontja megenged (IX. 795. B. T.). Hasonlóképen nem keresetváltoztatás az, amikor a felperes csak a per folyamán, vagy annak körülményeiből értesülhetett arról, hogy részvényei visszaadásának jogi vagy fizikai lehetősége megszűnt és ennek folytán a természetben való teljesítés helyett a dolog egyenértékét követeli, mert a Pp. 188. §-a harmadik bekezdésének 5. pontja értelmében nem tekintendő keresetváltoztatásnak az, ha a felperes az eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beállott változás miatt más tárgyat, vagy kárpótlást követel (C. IV. 5783/.1933.). A váltófizetési meghagyás ellen indított újított perben a felperes nem kérheti azt, hogy a bíróság a követelését, mint köztörvényi alapon nyugvó kölcsönkövetelést ítélje meg, mert az újított perben döntés tárgya csak az lehet, hogy az alapperben érvényesített követelés tárgyában hozott ítélet, illetőleg, váltófizetési meghagyás a perújítás keretében felhozható új tények vagy bizonyítékok világításában fenntartható-e. Ez pedig önként érthetően kizárja az eredeti jogalapnak az újított perben való megváltoztatását (C. VII. 5960/ 1932.). A Pp. 188. §-ának az utolsó bekezdése értelmében a bíróságnak az ellen a határozata ellen, hogy keresetváltoztatás