Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Más hatósági eljárás — 89 tására alapított kártérítési követelésekről az idézett törvényszakasznak csupán az utolsó bekezdése rendelkezik és pedig akként, hogy az e §-ban — értve ezalatt a törvényszakasznak előző bekezdéseit — megjelölt eseteken kívül a munkaadó a vele munkavállalói jogviszonyban álló biztosítottakkal és családtagjaikkal szemben a balesetből vagy a foglalkozási betegségből kifolyólag kártérítéssel nem tartozik. Ez a rendelkezés az anyagi jog körébe vág és ennek helyes értelme az, hogy az idézett törvényszakasz előző bekezdéseinek a rendelkezése alá nem eső olyan kártérítési követelés, amelyet a munkaadó ellen a vele munkavállalói jogviszonyban álló biztosított, vagy ennek családtagja támasztana, az anyagi jog szempontjából nincsen kellően megalapozva. Ez azonban még nem eredményezheti a pernek pergátló körülmény miatt való megszüntetését, hanem csak a per érdemi elbírálásánál jön figyelembe (C. I. 777/1934.; VIII. 978.; IX. 643.; C. I. 3293/1933.; C. VI. 4804/1933.; C. I. 1452/1934.; C. VI. 4649/ 1934.). A tárgyi felelősségre vagy a vétlenül okozott kárért méltányosság szerint megállapítható felelősségre, illetőleg az 1927:XXI. tc. 90. §-ában foglalt rendelkezések hatálya alá nem eső közönséges gondatlanságra alapított kártérítési kereset megindításának tehát a dolog természete szerint nem lehet előfeltétele az, hogy a munkaadónak, vagy megbízottjának az említett törvényszakasz hatálya alá eső — minősített — vétkes magatartása előzetesen megállapíttassék s ezért az 1927:XXI. tc. 90. §-ának rendelkezéseit helyesen nem lehet akként értelmezni, hogy a vétkesség nélkül való felelősségre, vagy a közönséges gondatlanságra alapított kártérítési követelésnek perrel való érvényesítését is meg kell előznie a munkaadónak vagy megbízottjának minősített vétkességét megállapító büntetőbírói ítéletnek (IX. 1084.; IX. 667.; X. 547.). Hasonlóképen döntött a kir. Kúria a baleset idejében hatályban volt 1907: XIX. tc. 82. §-ának hatálya alá eső igény tekintetében (IX. 835.). Nem tartja elegendőnek a Kúria a polgári per megindíthatóságához azt, ha az alperest pl. kihágás miatt elítélték, hanem megkívánja a büntető ítéletben annak megállapítását, hogy a balesetet a hatóság által elrendelt balesetet elhárító rendszabály elmulasztása okozta (C. VI. 4649/1934.). Az 1927: XXI. tc. 90. §-ának negyedik bekezdése akkor ad módot a kártérítési igénynek előzetes büntető bírói ítélet nélkül érvényesítésére, ha a büntető eljárás megindítását vagy befejezését a kártértésre jogosultnak vagy törvénye3