Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
— Kézbesítés — 85 "VII. 5246/1932.). A keresetlevél beadásához kötött magánjogi hatályok azonban elenyésznek, ha a felperes azok fenntartása végett az említett §. harmadik bekezdésében meghatározott feltételeket nem teljesíti, hanem a per újrafelvételét az említett törvényhelyben előírt 30 napi határidőnél jóval később kéri (IX. 168.). m. FEJEZET. Kézbesítés. A Pp. 163. §-a értelmében az idézéssel ellátott keresetlevelet az alperesnek saját kezéhez, vagy a 153. §-ban megjelölt személy kezéhez kell kézbesíteni. A bírói gyakorlat értelmében azonban a fél helyett az idézővégzéssel ellátott keresetlevelet kézbesíteni lehet a Pp. 102. §-a értelmében bejelentett vagy ilyen kézbesítés átvételére külön meghatalmazott ügyvéd kezéhez is (VIII. 1081.). IV. FEJEZET. Perfelvételi tárgyalás. A) Pergátló kifogások. A Pp. 180. §-ának első bekezdése értelmében, ha az alperes pergátló kifogásokat akar tenni, azokat a kereset előadása után perbebocsátkozása előtt együttesen kell előadnia és azokkal utóbb csak annyiban élhet, amennyiben oly akadályokra vonatkoznak, amelyeket a bíróság az ítélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe venni köteles, vagy amennyiben az alperes nyomban valószínűvé teszi, hogy kifogását korábban hibáján kívül nem érvényesíthette (C. II. 4535/1933.). A perbe utóbb bevont alperes a perbebocsátkozása előtt pergátló kifogással szintén élhet (VIII. 793.). A Pp. 180. §-ának utolsó bekezdése értelmében az 1. pontban említett pergátló körülményt az eljárás bármely szakában hivatalból akkor kell a bíróságnak figyelembe venni, ha a kereset érvényesítése egyáltalában nem tartozik a polgári perútra, vagyis, ha annak igénybevételét maga a törvény zárja ki. Míg, ha a polgári perutat csupán szerződéses megállapodás, — vagy a szerződést pótló szabályrendelet, — zárja ki, a pergátló körülménvt csak. kifogás folytán kell figyelembe venni (C. II. 4535/1933.). A perakadályok vizsgálatánál a polgári per út kizárt volta, valamint az eljáró bíróság hatáskörének a hiánya megr
