Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

72 — Meghatalmazás terjedelme — B) Perbeli meghatalmazás tartalma és terjedelme. Jóllehet a Pp. 83. §-ának harmadik bekezdésében foglaltak szerint a főbeavatkozási per önálló per, a per vitelére adott meghatalmazás a Pp. 104. §-a értelmében a főbeavatkozási perre mégis kiterjed (VIII. 883.). A Pp. 102. §-ában írt, illetőleg olyan külön meghatalmazás hiányában, amely az ügyvédet az idézővégzéssel ellátott keresetlevél átvételére is feljogosítja, az idézés és a kereset ügyvéd kezéhez joghatályosan nem kézbesíthető. Az ilyen kézbesítés folytán az alperes halála után megtartott perfelvételi tárgyaláson az alperestől származó perviteli meghatalmazással megjelenő ügyvéddel az ügyet érdemben tárgyalni és vele birói egyezséget kötni nem lehet (VIII. 1081.). Ezzel szemben az érdemleges ellenkérelmet és a perbeli, védekezést is joghatályosan előterjesztettnek kell tekinteni, ha az ügyvédi meghatalmazás hiányát utólag pótolják (C. I. 201/1933.). A Pp. 106. és 470. §-a értelmében az elhalt fél (alperes) jogi képviselőjének joga van ahhoz, hogy pl. a felülvizsgálati kérelmet elhalt megbízója érdekében beadja. Jgy az elhalt fél érdekében beadottnak tekintette és érdemben elbírálta a kir. Kúria azt a felülvizsgálati kérelmet is, amelyet a jogi képviselő a hagyaték nevében adott be, jóllehet a hagyaték magánjogunk szerint nem jogi személy s annak, mint jogi személynek nevében jogorvoslat be nem adható (VII. 1085.). Ha a felperes eskü alatt tett vallomásában ügyvédje tényelőadásától eltér, ez az ügyvéd tényelőadása kiigazításának minősül, aminek a Pp. 108. §-a értelmében kétségtelenül helye van (IX. 692.). Hogy a perviteli meghatalmazás mennyiben terjed ki a végrehajtási eljárásban a végrehajtást szenvedő képviseletére, arról l. a Második Rész 1. pontját. C) Meghatalmazás megszűnése. Képviseletváltozás. A Pp. 106. §-a értelmében a per vitelére szóló meghatalmazás nem szűnik meg sem a megbízó halálával, sem pedig a megbízó cselekvőképességében, vagy törvényes képviselőjének személyében történt változás következtében. Az tehát, hogy a felperes részvénytársaság a per folyamán felszámolás alá került s így törvényes képviselője személyében változás következett be, a perbeli képviselőnek a per vitelére szóló meghatalmazását nem érinti (C. IV. 1679/1933.).