Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Kereshetőségi jog — 65 lenben a csődtömeghez nem tartozó vagyonra, valamint az olyan vagyontárgyakra vonatkozólag, amelyeket a tömeggondnok a csődvagy ónba bevonni nem kíván (ablehnt), a közadós a csőd tartama alatt is szabadon rendelkezhetik és azokat a pereket, amelyekre nézve a tömeggondnok a perbelépést megtagadja, — ami által a peresített igény a csődtömegből kiválik, — a közadós a saját személyében folytathatja (IX. 1085.). A perbeli cselekvőképesség hiánya és a törvényes képviselő mellőzése olyan hiányok, amelyeket a Pp. 75. §-a értelmében a per folyamán is pótolni lehet a szabályszerűen igazolt törvényes képviselőnek a perbe való belépésével. A bíróság tehát^ a hiány pótlására határidőt tűz és csak a hiány nem pótlása esetében szünteti meg a pert (VII. 981.). Az olyan meghatalmazás azonban, melyben a székeskáptalan megbízza és meghatalmazza X-et, hogy őt minden ügyében bíróságokkal szemben is teljes jogkörrel képviselje, nem teszi X-et a székeskáptalan törvényes képviselőjévé, s így X útján a káptalant nem lehet perbeidézni; ez tehát csupán azt jelenti, hogy a törvényes képviselő útján perbevont káptalan helyett X e meghatalmazás alapján eljárhat (IX. 17.). A perképesség hiányát és a törvényes képviselő mellőzését a Pp. 75. §-ának első bekezdése, 180. §-ának utolsó bekezdése, valamint az 505. §-a második bekezdésének 1. pontja és az 540. §-a értelmében az eljárás bármely szakában, ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárást is, hivatalból figyelembe kell venni. Ebből pedig önként következik, hogy ugyancsak hivatalból kell figyelembe venni az eljárás bármely szakában azokat a körülményeket is, amelyek az említett hiányoknak a pótlására szolgálnak (C. L 3224/19934.). Ezt az elvet a kir. Kúria még olyan esetekben is alkalmazza, amikor pl. a fellebbezési bíróságnak idevonatkozó ítélete már jogerőre emelkedett (C. I. 198/1935.). C) Kereshetőségi jog engedmény vagy perviteli bizomány alapján. A hitelező engedményese a hitelezőnek az általános magánjog szabályai szerint jogutóda, az engedményezett jog 'alanya lévén: a követelést saját felperessége alatt saját nevében érvényesítheti. Ebből következik, hogy az engedményező áltaJ megindított pert az engedményező felperes helyett, — ennek hozzájárulásával, — saját nevében folytatni és a perbe az alperes beleegyezése nélkül belépni az engedményes még a felülvizsgálati eljárásban is jogosult ÍÍX. 1108.). 5