Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

56 — Perérték — szonbérleti viszonyt tárgyazó perekre megállapított értékmeghatározása még akkor sem alkalmazható, ha felperes egyben bérnek nevezett bér egyenértéket is követel. Ellenben alkalmazni kell a Pp. 6. §-ának 1. pontjában a birtokperre nézve foglalt értékmeghatározást, mert ennek az alkalmazásában közömbös az, hogy a birtokbabocsátás iránti igény milyen jogcímen alapszik (C. VI. 1730/1934.). A Pp. 6. §-ának 4. pontjában foglalt rendelkezés helyes értelme szerint a per tárgya értékének megállapításánál abban a perben, amelyet az egyik jelzálogos hitelező, illetőleg telekkönyvi érdekelt a másik ellen a rangsorból való kihagyás, illetőleg a felperesi követelés elsőbbségének megállapítása iránt indít, a két követelés közül a kisebbik irányadó, kivéve azt az esetet, amikor az ingatlan értéke még ennél is kisebb. Ez az elv nyer alkalmazást akkor is, midőn a per a rangsorelsőbbségi jog törlése iránt folyik (VIII. 292.). Hasonlóképen ezt az elvet kell alkalmazni akkor is, ha a jelzálogjog törlésének elmulasztása esetére másodsorban töröltetni kért jelzálogjogos követelés összegétől függő s annak megfelelő összeg letétbehelyezésére is terjesztenek elő kérelmet. (C. V. 3587/1935.) Az özvegyi haszonélvezeti jog fennállását, vagy megszűntét tárgyazó per tárgya értékének megállapítása szempontjából, — minthogy a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, — a Pp. 6. §-ának b\ pontja értelmében az évi szolgáltatások értékének tízszerese az irányadó. A haszonélvezeti joggal terhelt ingó vagy ingatlan vagyon értékének az ilyen perben a pertárgy értéke megállapításánál jelentősége nincs (C. I. 986/1934.). Ugyanez a szabály nyer alkalmazást a férjhezmenésig, illetőleg elhalálozásig folyósítandó életjáradék, valamint a nyugdíjigény megállapítása iránt indított per tárgya értékének megállapításánál (C. 877/1933, — C. II. 4452/1935.). Az, hogy az 5100/1931. M. E. számú rendelet 45. §-a és a Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozata értelmében a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított pert a törvénykezési bélyeg és illeték szempontjából határozatán értékű pernek kell tekinteni, nem szolgálhat alapul arra, hogy a bíróság az ilyen per tárgyának értékét a peres eljárás keretében is az illetékkirovás alapjául szolgáló öszszegben (5000 pengőben) állapítsa meg, hanem a fentjelzett elvhez képest a per tárgyának értékét a bíróságnak a peres feleknek a perhez fűződő vagyoni érdeke alapján kell megállapítania (C. IV. 2326/1935.).