Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

46 — Vegyes magánjogi igények — szállítását azon az alapon kéri, hogy ez reánézve méltánytalan megterhelés, az a szegényházi ápolási költség részleges elengedését kéri; e kérelem elbírálása pedig a 6000/1931. M. E. számú rendelet 6. §-a szerint a közigazgatási hatósághoz tartozik, a közigazgatási bírósági panasz kizárásával (1934. Hb. 69.). Viszont a rendes bíróság hatáskörébe tartozik még pl.: a városi szegény-betegek közgyógyszerellátásának terhére kiszolgáltatott gyógyszerárúk kiegyenlítetlen vételárából eredő követelés tárgyában való döntés, mert a szegénysegélyezés a község és a segélyezett között hoz létre közjogi jogviszonyt; a gyógyszerész ezen kívül áll ("VII. 879. Hb.); közterheknek kettős telekkönyvezés megszüntetésével kapcsolatos törlése tárgyában való intézkedés. A biróság ugyanis a hatásköre alá tartozó kérdés eldöntésénéi a döntés szükségszerű jogi következményeit is elbírálása körébe vonhatja és kimondhatja. Kettős telekkönyvezés esetében tehát a telekkönyvi intézmény rendeltetésével össze nem egyeztethető ily telekkönyvi állapot megszüntetésére hivatott birói hatáskör nem korlátozható csupán arra, hogy a kettős telekkönyvezés tényét megállapítsa, egyébként pedig a tévesen felvett telek jegyzőkönyv hatályon kivül helyezését attól tegye függővé, hogy a pénzügyi hatóságok saját hatáskörükben az ott bejegyzett köztartozást töröltetik-e. Ily irányban a birói hatáskör épúgy nem korlátozható, mint ahogy a telekkönyvi hatóság sincs korlátozva abban, hogy a végrehajtási törvény 182. §-a, valamint a jelzálogtörvény 12. §-a alapján saját hatáskörében az elárverezett ingatlanokra bekebelezett köztartozásokat a tulajdonjognak az árverési vevő javára történt bekebelezésekor a pénzügyi hatóságok hozzájárulásától föggetlenül hivatalból töröltesse (VIII. 1110.). Ugyancsak a rendes biróság hatáskörébe tartozik: a községi jegyzői magánmunkálatok díjazása kérdésében való döntés (VIII. 728. Hb.); a közigazgatásilag engedélyezett vízmüvekkel előidézett vízelvonásból eredő kártérítés tárgyában való döntés, mint azt már az 1926. Hb. 95/5 sz. határozat is kimondta (VIII. 791.). Az ipari tanviszony felbontása vagy hatályban tartása tekintetében az iparhatóság csak akkor hivatott dönteni, ha az érdekelt felek a tanviszony azonnali hatálytalanítása iránt ő hozzá az 1922: XII. tc. 98. vagy 99. §-a alapján az e szakaszokban felsorolt okokra, mint jogalapokra támaszkodva folyamodnak. Minden más esetben ellenben, így jelesül,