Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Gazdasági cseléd — 33 sítésére irányuló (bér) követelés és pedig akkor is, ha az igény az idő előtti jogosulatlan elbocsátás tényére van alapítva (VII. 897., 898.; VIII. 738., 746.). A készpénzbér és teljes ellátás mellett a csupán járulékos természetű százalékos jutalék kikötése pedig a szolgálati szerződést részvállalkozássá, — amely az 1907:XLV. tc. 1 §ának harmadik bekezdése értelmében a cselédi minőség megállapítását kizárná, — át nem alakítja (VII. 897. Hb.; VII. 898. Hb.). Nincs a hatáskörre befolyással az sem, hogy a panaszlott gazda a panaszos cseléd bérkövetelésével szemben a közigazgatási hatóság hatáskörét meghaladó kárkövetelést kíván beszámítás útján érvényesíteni, mert a hatáskör kérdését nem a védelemként érvényesített ellenkövetelés, hanem a kereseti követelés alapján kell elbírálni és a követelés megerőtlenítésére szolgáló kifogások elbírálása ugyanannak a hatóságnak feladata, amely a követelés eldöntésére hivatott. Mind az 1907:XLV- tc.*63. §-a, mind az 1933:V. tc. 12. §-a — a helyes értelmezés szerint — csupán a marasztalásra irányuló önálló kereset, vagy viszontkereset alakjában előterjesztett kártérítési követelést köti a közigazgatási hatáskör szempontjából értékhatárhoz (VIII. 738. Hb.; 1934. Hb. 10.). Hasonlóképen nem változtat a közigazgatási hatóság hatáskörén az, ha a gazdasági cseléd az elbocsátás jogtalanságából származó bérkövetelését egyoldalú fizetési ígéretre alapítja (VII. 895. Hb.). A Hatásköri Bíróság gyakorlata szerint gazdasági cselédnek kell tekinteni a számadó kondást (VII. 901. Hb.), a baromfiudvar-kezelőt, — mint aki másnak gazdaságában tudományos előkészültséget és általában magasabb műveltséget kétségkívül nem igénylő személyes és folytonos szolgálatok ellátására egy hónapnál nem rövidebb időre bérért szegődik (VIII. 735. Hb.), az uradalomban bérfizetés mellett alkalmazott gazdát (1934. Hb. 45.), továbbá az olyan egyént pl., aki egy év tartamára évi meghatározott konvenció és a gazdaságban kapott lakás ellenében egy hold szöllőnek, két hold gyümölcsösnek és három hold szántóföldnek megmunkálására és a munkaadó által telepített baromfiak, nyúlak és sertések gondozásának, tisztításának és etetésének ellátására vállal kötelezettséget (X. 694. Hb.), nemkülönben az iparűzéssel nem foglalkozó gazdaságban állandóan és kizárólagosan alkalmazott kovácssegédeket, valamint a mezőgazdaságban alkalmazott gépkocsi- és raktor3