Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Ügyazonosság — 11 Ennek megfelelően kimondta a Hatásköri Bíróság, hogy a m. kir. államrendőrség kerületi kapitánysága, mint rendőri büntetőbíróság bíráskodást gyakorol ugyan, de a közigazgatás szervezetébe tartozik és így mind az 1907 :LXT. tc., mind az 1928:XLIII. tc. szempontjából közigazgatási hatóság, mert úgy az 1907 :LXI. tc. 1. és 7. §-ainak, mint különösen az 1928:XLIII. tc. 1., 2. és 3. §-ainak egybevetett értelme szerint az a kérdés, hogy valamely hatóság bíróság-e vagy közigazgatási hatóság, nem ügykörének, hanem szervezetének természete szerint igazodik. Hasonlóképen a kir- ügyészség sem bíróság, tekintve a bíróságokétól különböző szervezetét Egyébiránt hatásköri összeütközést EL közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között nem átiratok és nem is hatásköri kifogás emelése, hanem csupán az eljárásra hivatott hatóságok fokozatos rendjének betartásával a felek kérelmére hozott, velük szabályszerűen közölt s amennyiben nem az ügy érdemére vonatkozó, hanem a hatáskör kérdésére szorítkozó határozatról van szó: egyúttal jogerőre emelkedett határozatok létesítenek. Ha ezeknek a törvényes kellékeknek megfelelő határozat akár az illetékes közigazgatási hatóság, akár pedig a rendes bíróság részéről még nincs, a Hatásköri Bíróság eljárásának nincs helye (IX. 746.; 747. Hb.). Ehhezképest pl. nem bocsátkozott a Hatásköri Bíróság a hatásköri vita elbírálásába akkor, amikor a rendes bíróságnak ama végzését, amely a bírósági hatáskör hiányát kimondta, az egyik félnek, -— ismeretlen helyre távozása folytán, — kézbesíteni nem lehetett (IX. 749. Hb.). A fentieken kívül az 1907:LXI. tc. 1. és 7. §-ának egybevetett értelme szerint mindennemű hatásköri összeütközésnek az ügyazonosság az elengedhetetlen előfeltétele. Az ügyazonosság a feleknek, a vitás jognak és az eljárás tárgyának azonosságát tételezi fel, amely feltételeknek együttesen kell fennállaniok (IX. 982. Hb.). A különböző hatóságok által, bár ugyanazon felek között, de különböző igények tárgyában hozott döntéseknek rendelkezés jelegével nem bíró indokolásában esetleg tett ellentétes ténybeli vagy jogi megállapítások éppen az ügyazonosság hiányában hatásköri összeütközés előidézésére nem alkalmasak (1935. Hb. 17/9.). Az 1907 :LXI. tc. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja értelmében nemleges (negatív) hatásköri összeütközés esete a rendes bíróság és a Közigazgatási Bíróság (vagy közigazgatási hatóság) között akkor merül fel, ha egyfelől mind a rendes bíróság, mind a Közigazgaláp^íróság (vagy közigazgatási (IX. 748. Hb.).