Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Bírói egyesség — 151 fizetése iránti vagyonjogi perét magyar bíróság előtt megindítsa. Az 1894:XXXI. tc. 118. §^ának az a rendelkezése, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek tekintetében az ott meghatározott intézkedéseket meg lehet tenni, nem magyarázható akként, hogy külföldinek a végleges nötartásdíj iránti keresetet, amelynek tárgyában tvialó intézkedés az említett szakaszban félsorolt intézkedések között nem szerepel, nem lehet egyéb feltételek megléte esetében a bontásnak a hazai bíróság által való kimondása után itt megindítani. Ennélfogva a felperesnek ehhez annál is inkább joga van, mert azáltal, hogy az amerikai bíróság előtt lefolytatott bontási perben tartási igényét érvényesítette, következik, hogy e jogát fenntartotta és így a bontás után indított tartási pernek a bírói gyakorlatban megkívánt ez az előfeltétele is megvan (X. 74.). I. Bírói egyesség. A bírói egyesség* perújítás nélkül, önálló keresettél is megtámadható, ha olyan körülmény áll fenn, amelynél fogva a bírói egyességbe foglalt jogügylet az anyagi magánjog szabályai szerint érvényesen nem volt megköthető, vagy az érvényesen létrejött ügylet később hatályát vesztette (C. V. 3822/1924; és IV. 4777/1933.) így pl. ha az alperes azt állítja, hogy a felperes őt csalárd módon megtévesztve bírta rá az egyesség megkötésére. Ilyen körülmények között közömbös és ezért nem is kell tehát azt a kérdést vizsgálni, hogy az alperes perújíltási keresetlevelét a Pp. 567. §-árnak megfelelő határidőben nyujtotta-e be, de közömbös az is, hogy az alperes az ezúttal felhozott bizonyítékait az egyesség megkötésével befejezett előző perben használhatta-e vagy sem (X. 659.). A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály értelmében az egyesség hatálytalanná válik, ha oly körülmény bizonyul valótlannak, amelyet az egyezkedő felek valónak tartottak és az egyesség megkötésének alapjául vettek. Ha tehát a ibírói egyesség hatályait megszüntető tények annak megkötése után keletkeztek, — pl. a nemlétezőnék hitt okirat előkerült, — az ily tényekhez fűződő jogkövetkezmények, — pl. az adott szolgáltatás visszakövetelése, — a bírói gyakorlat értelmében önálló keresettel is érvényesíthetők (IX. 691.). Ha azonban a felperes a hatályon kívül helyezni kért előző perbeli bírói egyességen kívül álló harmadik személy, akkor ennek az egyességnek érvényeségét (keresettel) általában megtámadni nem jogosult, hanem a bírói egyességnek csak ő vele szemben való hatálytalanságát vitathatja. Ezt is csak abban az esetben, ha igazolja azt, hogy ezzel az egyességkötéssel okozati összefüggésben őt tényleg károsodás érte (VIII. 1086.).