Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

138 — Teljesítési határidő — — leszögezi. Ez azonban a kir. ítélőtábla döntése szerint nem szolgálhat alapul arra, hogy a bíróság taz ítéletet, mint marasztalót az 1932 :IV. tc. 27.§-a értelmében laz alperessel a fellebbezési határidő számítására is kihatóan, kézbesítés útján közölje akkor, amikor az ítéletet az alperesi képviselő jelenlétében megtartott tárgyaláson hirdette ki. (IX. 789. B. T.) C) Teljesítési határidő és végrehajthatóság. Az a kérelem, hogy a bíróság, rendkívüli körülmények között a Pp. 397. §. értelmében a kötelezettség teljesítésére hosszabb határidőt szabjon az eljárás bármely szakában — így a felülvizsgálati szakban is — előterjeszthető. (VUL 957.) Rendkívüli körülménynek minősítette adott esetben a kir. Kúria a közismert nehéz gazdasági viszonyok között BZ alperes városnaik az elsőbiróság által közvetlen tapasztalatból ismert szorult anyagi helyzetét (C. IV. 1376/1933.). Más esetiben egy 73.843 pengős kötelezettség teljesítésére a kir. Kúria a fellebbezési biróság által megszabott 90 napos határidőt 180 napra, a szolgáltatás nagyságának, a súlyos gazdasági helyzetnek, a hitelszerzés és értékesítés köztudomású akadályainak és annak mérlegelése melleítt emelte fel, hogy az Ítélet a teljesítés elmulasztása esetében jogvesztéssel is sújtja a kötelezett felet. (VIII. 957.) A végrendelettel megsértett köteles résznek átértékelt összegben és készpénzben leendő megfizetése iránt indított perben pedig a kir. Kúria az 1928: XII. tc. 16. §-ában fogllalt jogelv alkalmazásával hosszabb — két és fél éves — teljesítési határidőt és ezen belül három részletben való fizetési kötelezettséget annak megfontolásával állapított meg, hogy a per adatai szerint a hagyatékba nagyobb mennyiségű készpénz vagy könnyen pénzzé tehető ingóvagyon, lamelyből az alperes a fizetést teljesíthetné, nincsen; az ingatlanok értékesítése vagy azokra jelzálogos kölcsön szerzése pedig köztudomás szerint tetemes nehézségekbe ütközik s rövidebb teljesítési határidőn belül esetleg csak olyan feltételek mellett volna lehetséges1, amelyek az alperes vagyoni romlását eredményezhetnék. A teljesítési határidő számítását illetően azonban — a fe|Uebbezési bíróság ítéletét e részben is megváltoztattva — kimondta a kir. Kúria, hogy ezt a határidőt az ítélet kézbesítésétől kell számítani. A pernek (befejeztével ugyanis nincs már akadálya annak, hogy a hagyaték átadása a legrövidebb időn belül megtörténjék és így, ha a hagyaték átadatlan volta akadályozza az alperest abban, hogy kötelezettségének a hagyatéki vagyon felhasználásával eleget tehessen, ez az akadály előre-