Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

136 — ítélet tartalma — ték — alaptalanul — az alperesit, akkor az alperes a kereseti kérelem alapján nem marasztalható, teljesítésre pedig szintén nem kötelezhető, habár fizetési kötelezettsége beállt, mert ilyen irányú kérelmet a felperesek nem terjesztettek elő s ekként teljesítésre szóló marasztalás esettében az ítéleti rendelkezés túlterjeszkednék a kereseti kérelmen (C. VII. 5551/1935.). Ha a kereseti kérelem csak azt foglalja magában, hogy a bíróság a felperesnek az alperessel kötött házasságát nyilvánítsa semmissé, egyébként pedig felperes a kártérítési, nő- és gyermektartási igényét Man útra tartja fenn, — ia kereset a vélt házasság esete fennállásának kimondására vonatkozóan kérelmet nem tartalmaz, bár lazt a Pp. 687. §^ából levonható következtetés szerint e keresetével összeköthette volna. Ehhezképest megállapítja a kir. Kúria, hogy túlterjeszkedett a fellebbezési bíróság a kereseti kérelmen akkor,1 amikor erre vonatkozóan is rendelkezésszerű kijelentést vett fel ítéletének indokolásába és ezért az indokolásnak ezt a részét mellőzi. (VUL 396.) Más esetben az alperesi védekezéssel kapcsolatban mondta ki iá kir. Kúria azt, hogy miem utasíthatja el a bíróság a felperest keresetével olyan — az általános szabályok szerint egyébként hivatalból nem észlelendő — okból, lamelyet az alperes kifogásként fel nem hozott. így, ha az iratokban nincs adat arra, hogy az alperes (biztosító intézelt) a felperes, (tűzkárosult) keresetével szemben a közöttük fennállott biztosítási szerződés kötvényfeltételei közül arra a külön szerződéses kikötésre kivánt volna védekezést alapítani, amely szerint ki vannak zárva a biztosításból azok a károk, amelyek a biztosított tárgy (gépjármű) szállítása közben keleltkeznek, a bíróság ezt a kikötést hivatalból nem észlelheti. (IX. 579.) Mindezekkel szemben viszont a jogügylet érvénytelenítése esetében az előbbi állapot helyreállítása iránt a biróság erre irányuló kérés nélkül is hivatalból teszi meg a szükséges rendelkezéseket. Az érvénytelenítés folytán az alperes javára keletkezett viszonos igény céljából viszontkereset emelésére szükség nincs. (C HL 94/1933.) Az ijtéleti marasztalás módján (a felperes kezéhez való fizetésre kötelezésen) nem változtat az, ha a testi sértést szenvedett felperes által a kórházi ápolási költségek megtérítése iránt indított keresettel szemben a kárért felelős alperes azzal védekezik, hogy őt kétszeri fizetés fenyegeti, mert még a felperes sem fizette ki a kórháznak a keresetbe vett költségeket s így a kórház közvetlenül is érvényesítheti alperes ellen az ápolási díjakat. Nem változtat pedig azért, mert egyrészt az alperes maga sem állítja, hogy őt az említett követelés iránt