Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Határozat jellegű indokolás — > 133 szersmind döntött oly értelemben is, hogy az alperes az ekként érvényesen létrejött határozott időre szóló szolgálati szerződésben kikötött idő előtt jogos ok nélkül elbocsátott felperesnek kártérítéssel tartozik. Annak a további kérdésnek az eldöntése, hogy a felperes kárelhárítási vagy kár enyhítési kötelességének eleget tett-e, s hogy ebből folyóan volt-e vagy lehetett voina-e olyan jövedelme, amihez a saját felszabadult munkaerejének másutt való értékesítése folytán jutott vagy juthatott és amely így a felperesnek az alperes szerződésszegéséből! eredő vagyoni bárányait csökkenti és az alperes javára betudandó: nem a kereseti követelés alapjának fennállása kérdését érinti, hanem a követelés mennyisége keretébe tartozik (C. II. 2571/1935.). Abban a kérdésben, hogy közbensz61ó Ítélettel 'eldönthető kérdések közé mi tartozik, még az alábbi határozatokat emeljük ki. Régebbi határozatával szemben (C. VI. 478/1933,) a kir. Kúria újabb gyakorlata szerint az a kérdés, hogy kármegosztásnak helye van-e vagy sefln és ha helye (van, a felek milyen arányban kötelesek a kárt viselni, a kereseti követelésnek a jogalapját, nem pedig csak annak a mennyiségét érinti és ezért olyan esetbein, amikor a bíróság a követelés alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitáknál! a Pp. 391. §-a értelmében az alap fennállását közbenszóló itélefttél előzetesen megállapítja, a kármegosztás kérdésében is a közbenszóló ítéletben kell határozni (IX. 278., 370., 669.). A kármegosztás mértékének meghatározása a közbenszóló ítélet indokolásában is történhetik. Adott esetiben pl. a bíróság ítélete indokolásában mondta ki, hogy a felperest oüy összegű kártérítés illeti, amekkora összeg a körúti bérházban az 1928. november 1-től 1929. január 31-ig terjedő időben a házfelügyélő szerződésszerű és törvényes jövedelmének megfelel. Az ítéleti indokolásnak ebbeli' rendelkezése nyilvánvalóan határozat jellegű s ekként a döntés jogerőre emekedése után a bíróság ehhez a rendelkezéshez is kötve van, vagyis a további eljárásban a közbenszóló Ítéletben foglalt döntés helyessége ezen a ponton sem tehető már vitai tárgyává. (VII. 1194.) Nem tartozik viszont közbenszóló ítélettel eldönthető kérdések közé a végrehajtást szenvedő követeléseinek behajtására kirendelt ügygondnok kereshetőségi jogának megállapítása, jóllehet a kereshetőségi jog a követelés megítélésének előkérdése. Ha tehát a fellebbezési bíróság az elsőbírósággal ellentétben a fcirendélt íü(gygondnoknak kereshetőségi jogát megállapította és annak nevébem a keresetet 'előterjesztettnek tekintette, a Pp. 506. §-át nem alkalmazhatja, hanem eme jogi álláspontja alapján közbenszóló ítélet hozatala nélkül az el-