Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Szemle — 125 XI. FEJEZET. Szemle. Meilőzte a bíróság a helyszíni szemle elrendelésére irányuló indítványt, amikor annak elrendelésére azért nem volt szükség, mert a perbeli baleset színhelye (pl. a budapesti Károly királyút) az eljárt bíróságok minden egyes tagja előtt ismert volt és így a baleset lefolyására vonatkozóan tett tanúvallomásokat a közvetlen ismeret alapján ellenőrizni leöletett (C. I. 6483/1933.). Xn. FEJEZET. Szakértők. Ha a fél a szakértők kinevezéséről értesftilt és bevezetésüknél, nemkülönben szakvéleményük előterjesztésénél jelen volt és ennek ellenére a szakértőknek sem személyét, sem szakértelmét nem kifogásolta, a szakértők személyére és szaktudására vonatkozóan a felülvizsgálati kérelemben tett utólagos megjegyzései figyelembe nem jöhetnek; különösen pedig akkor nem, ha a fél a szákértelem hiányára vonatkozó puszta állításain felül ebben a vonatkozásban egyebet nem 'tud felhozni (X. 378.). Egyébiránt a Pp. 363. §-a és 386. §jának harmadik bekezdése értelmében, ha a perbírósájg a szakértői véleményt nem találja, kielégítőnek, a szakértők meghallgatását ismételheti, más szakértőt is meghallgathat és hivatalból is elrendelheti az előlegesen felvett bizonyítás ismétlését vagy kiegészítését. Ennélfogva, ha a bíróság pl. abban a kérdésben, hogy az alperes megfelelő módon, kellő időben és a szükséges mértékben eleget tett-e a talajerő és a termőerő fenntartása végett vállalt kötelezettségeinek, a rendelkezésre álló szakértői véleményeket nagymértékben aggályosnak találja, nem teheti azt, hogy a különös szakértelmet igénylő ténykérdést a beszerzett szakértői vélemények figyelmen kívül hagyásával egyedül a tanúvallomások alapján dönti el (VIII. 761.). AJbbani a kérdésben, hogy valamely fél az ügylet kötésekor szenvedett-e az ügyletkötési képességet kizáró elmebajban, a döntés a bíróságnak önálló és csorbítatlan jogkörébe tartozik annak ellenére is, hogy e különös szakértelmet igénylő kérdést elbírálhatása céljából a bíróság szakértők igénybevételére van utalva. Következik ez iá Pp. 363. és 367. §-ából, 'valamint a Pp. 270. §-ának rendelkezéséből. A bíróság ugyanis a bírói meggyőződés megalkotásánál nincs kötve az lorvosszakértői véleményhez, hanem azzal szemben az eset összes körülményeinek a Pp. 270. §-ában meghatározott szabad mérlegiejlése alapján a szakértői véleménytől eltérő meggyőződésre is juthat. Ha tehát a