Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

ELSŐ RÉSZ. POLGÁRI PERRENDTARTÁS ELSŐ cm. Bíróságok. ELSŐ FEJEZET. Bírói hatáskör. A) Általános szabályok. A hatáskör kérdésének elbírálásánál nem a jogviszony­nak a fél általi minősítése (a fél által a keresetben használt kifejezések), hanem egyfelől a panasz (kereset) alapjául elő­adott tényállás, másfelől a jogviszony valódi tárgyi termé­szete az irányadó (X. 707. Hb.; C. II. 653/1935.). A kereset jogalapja tehát a jogkeletkeztető tényekre vo­natkozó tényállítások szerint igazodik és ebből a szempontbó] közömbösek a kereseti követelés mennyisége szempontjából tett egyéb tényelőadások (C. 5284/1935.). A hatásköri szabályokon nem változtat, hogy a követe­lést átértékelve érvényesítik. Ahova az alapkövetelés tartozik, oda tartozik az átértékelési követelés is (1933. Hb. 84.). Ha a fél elsősorban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó szolgáltatás teljesítésére, másodsorban, — ennek nem teljesítése esetére, — kártérítésre perel, a pert meg kell szün­tetni. Ugyanis az elsősorban előterjesztett követelés felett a bíróság nem dönthet, a másodsorban előterjesztett követelés felett pedig csak a kereseti kérelmen való túlterjeszkedéssel dönthetne. Ezért nem is kell vizsgálni, hogy a kártérítési kereset önálló előterjesztése esetén polgári perútra tartozik-e (C. II. 5284/1935.). Általános jogszabály, hogy a törvényes határidőn túl elő­terjesztett kérelmet elkésés okából csak a kérelem tárgyában érdemlegesen határozni hivatott hatóság utasíthatja vissza. Ha tehát valamely hatóság a záros határidőn túl hozzá érkezett kérelem (pl. újrafelvételi kérelem) elbírálását nem tartja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom