Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Uj keresel tárgyában döntés — 95 A keresetváltoztatásról szóló döntéseket l. IV. Cím, I. Fejezet alatt is. Az új keresetnek az előzővel való azonossága vagy össze­függése nem áll fenn, ha az eredeti kereset károkozásból, az új kereset pedig jogügyleti kötelezettségből és engedmé­nyezésből származik s az utóbbi csak az előbbinek elutasítása esetében foghat helyt. (Feltételesen és vagylagosan előter­jesztett új kereseti kérelem.) (IX. 169.) Ilyen esetben, amikor az új kereset indításának az anyagi feltételei (Pp. 189. §-ának első bekezdése) hiányoznak és az új kereseti kérelem előterjesztésekor az ellen az alperes nyomban tiltakozik, ennek a tiltakozásnak csak az a jelen­tősége, hogy az alperes a két kereset együttes tárgyalását el­lenzi. Nem szolgálhat azonban okul arra, hogy a bíróság a keresetet elutasítsa, vagy visszautasítsa, hanem csak arra szolgálhat alapul, hogy a bíróság az új keresetet elkülönítve tárgyalja és döntse el (IX. 169.). Az alperes annak megállapítása iránt, hogy a kereseti jog a felperest vele szemben meg nem illeti, a Pp. 189. §-a alapján viszontkeresetet a Pp. 130. §-ának feltétele nélkül is indíthat (C. VII. 6207/1932.). Ilyen esetben a felperes keresete és a megállapítási vi­szontkereset között perfüggőségről nem lehet szó, mert az alperes nem a kereseti követelés iránt, hanem éppen fordítva az iránt indít a felperes ellen viszontkeresetet, hogy a kere­seti jog a felperest vele szemben nem illeti meg (IX. 927.). Abban a kérdésben, hogy az új kereset és viszontkere­set indításának a törvény szerint helye van-e, a törvény nem rendeli Ítélet hozatalát. Ennélfogva a Pp. 418. §-a értelmében a bíróság ebben a kérdésben végzéssel határoz. Ha a bíróság ítéletnek nevezte is ily határozatát: azt végzésnek, az ellene használt felülvizsgálati kérelmet felfolyamodásnak kell te­kinteni, de ha a felülvizsgálati kérelemre nyitva álló határ­időben adták be, kellő időben beadottnak kell venni. Az ellenfélnek a fellebbezéshez való csatlakozásra nyitva álló idő­ben beadott csatlakozását kellő időben beadott felfolyamo­dásnak kell tekinteni. ítélet hozatalának szüksége csak a Pp. 189. §-a utolsó két bekezdésében jelzett hatáskör vagy illeté­kességhiány esetében merülhet fel (IX. 26.). Ha az alperesek között a Pp. 80. §-a szerinti pertársaság nem áll fenn, — mert pl. a perben támasztott kártérítési kö­vetelés nem olyan, amely a perbevont alperesek ellen csak egységesen volna eldönthető, — a Pp. 189. §-a második bekez­désének az előfeltételei hiányoznak és a felperes nem, jogosult az I. r. alperes elleni keresetét az eredetileg perbe nem vont

Next

/
Oldalképek
Tartalom