Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Idegen iratok — 75 terhére megállapított tények olyan természetűek-e, amelyek az irányadó fegyelmi szabályzat szerint a fegyelmi bíróság által kiszabott büntetést vonhatják maguk után. (IV. 1386., V. 384., VI. 75., 569.) Az állandó bírói gyakorlatnak megfelelő ezt az eljárási jogszabályt a Kúria jogegységi tanácsának 56. számú polgári döntvénye is megerősíti (VII. 663.) indokolásában kiemelvén azt is, hogy az ilyen szolgálati szabályzat a munkaadó és az alkalmazott szolgálati jogviszonyában külön fegyelmi jogot létesít, amely a kijelölt fegyelmi bíróság részére mintegy külön választott bírói hatáskört állapít meg. A most hivatkozott 56. számú polgári döntvény viszont azt is kimondja, hogy amennyiben a vonatkozó szolgálati szabályzat ellenére az alkalmazott elbocsátását fegyelmi eljárás nem előzte meg, vagy a fegyelmi határozatot az érdemleges döntést érintő, lényeges eljárási szabályok megsértésével szabálytalanul hozták, úgy a munkaadó a polgári perben rendszerint nem bizonyíthatja azt, hogy az alkalmazott azonnali elbocsátására törvényes oka volt. (VII. 663.) A fegyelmi bíróságok határozatainak felülbírálására vonatkozó ezek az eljárási szabályok a M. kir. Államvasutak és más közlekedési vállalatok elleni szolgálati perekben is megfelelően alkalmazást nyernek. (VI. 1274., — C. II. 5265—1930. — C. V. 5668—1930.) d) Idegen tárgyalási iratok tartalmának figyelembevétele. A Pp. 270. §. nem zárja ki azt, hogy a bíróság az ugyan^ azon peres felek között folyamatban volt más perben megállapított tényállást is felhasználhassa bizonyítékul (V. III. 4643—1931.), sőt annak sincsen akadálya, hogy a bíróság más felek között lefolyt polgári per bizonyításának eredményét is mérlegelése körébe vonhassa és bizonyítékul felhasználhassa. (VII. 303.) Etekintetben a Kúria csupán azt a korlátozást állítja fel, hogy az ideiglenes nőtartás iránt folytatott perben kiderített tényállás a bontóperben a vétkesség kérdésének elbírálásánál nem irányadó és legfeljebb csak a bontóperben felvett bizonyítás eredményével együtt mérlegelhető. (V. 43.) A gyámhatóságok hivatalos hatáskörében megtartott tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvek közokiratnak tekintendők és így a Pp. 315. §. értelmében a polgári perben is bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a felek jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatot megtették. (V. 229.)