Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
— Vélelmek — 71 fellépő felperes tartozik a perben kimutatni azt, hogy hagytéki vagyon van és hogy az miből áll. (V. 284.) Ugyanígy a perújító felet terheli a bizonyítás abban a tekintetben, hogy az alapperbeli tényállás helyett a perújító keresetben felhozott tényállás felel meg valóságnak. (V. 1287.) Ezzel szemben az átértékelési perben pl. az adóst terheli annak a bizonyítása, hogy a per tárgyát tevő készpénzóvadékot állandóan készpénzben készen tartotta, vagy úgy helyezte el, hogy az átértékelésből a törvénv értelmében kizárt pénzkövete1 ése keletkezett. (V. 619.) Hasonlóképen a kölcsön visszafizetésének tényét az adós tartozik bizonyítani. (C. VII. 5505—1929.) Viszont a keresetét tulajdonjog megállapítására alkalmas jogcímre alapító felperes tartozik bizonyítani azt, hogy a kereseti ingatlanok tulajdonjogát ~Talóban megszerezte. (C. III. 1638—1931.) A házasságkötésről kiállított okirat kétségtelenül közokirat ugyan, azonban a leszármazást egymagában még nem bizonyítja. Ezért tehát az örökösödés iránt indított perben az örökösödési jogot megalapító leszármazás tényét a felperes a bemutatott házasságlevelén ezen túlmenőleg is bizonyítani tartozik. (V. 143.) A bizonyítási teher csupán kifejezett különleges jogszabályok esetében, vagy törvényes vélelemmel szemben hárítható át a másik félre. (V. 203., 383.) így pl. az 1874:XVIII t.-c. 1. §-a a bizonyítási teher kérdését akként szabályozza, hogy a vaspálya vállalatot a tárgyi felelősség alól mentesítő körülmények tekintetében a bizonyítás a vállalatot terheli. (V. 383.) Ugyanígy pl. a házassági kötelék fennállása alatt született gyermek törvényes származásúnak vélelmezendő. Ezzel a vélelemmel szemben tehát a gyermek törvénytelen származását vitató felperesnek kell bizonyítania azt, hogy a gyermek anyjával annak fogamzása idejében való nemi érintkezése teljesen ki volt zárva. (V, 203.) Hasonlóképen az állandó bírói gyakorlat értelmében a vélelem az, hogy a nő nemi betegségét a férjtől kapta. Ezzel a véleleméi szemben tehát a fér] tartozik bizonyítani azt, hogy a nő a kérdéses bajt mástól vagy más úton kapta. (C. III. 2284—1931.) A Pp. 269. §-ának a bizonyítási teherre vonatkozó szabályai azonba.n a bizonyítás tényleges lefolytatása esetében jelentőségüket elvesztik és a bizonyításnak tényleges foganatosítása esetében a szolgáltatott, bizonyítékoknak értéke szempontjából teljesen közömbös az, hogy a bizonyítási kötelezettség eredetileg melyik felet terhelte volna. (VI. 939.)