Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
— Beszámítási kifogás — 63 A kereset a felülvizsgálati eljárásban a perköltségekre többé nem szállítható le, mert a Te. 37. §-ának utolsó bekezdése szerint a fellebbezési bíróság Ítélete ellen a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat egyúttal az Ítéletnek egyéb olyan része ellen is irányul, amely ellen egymagában is van helye felülvizsgálatnak: már pedig ez a törvényes rendekezés nem tesz kivételt abban a tekintetben, hogy mi okból állott elő az a helyzet, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme ekként most már csupán a költségekre vonatkozó Ítéleti rendelkezés ellen irányul. (VII. 426.) A Pp. 188. §-ának utolsó bekezdése értelmében a bíróságnak az ellen a határozata ellen, hol keresetváltoztatás nincsen, fellebbvitelnek nincs helye. (VI. 390., — 728., — C. V. 6195—1930, — C. VI. 901—1932.) E) Beszámítási kifogás, viszontkereset, új kereset. Jogszabály az, hogy az adós egynemű, valódi, lejárt és világos követelését hitelezőjének a követelésébe beszámítani jogosult. (VI. 697.) A beszámítás anyagi jogi előfeltételét nem alkotja az is, hogy az egymással szembenálló egynemű követelések azonos jogalapból eredtek légyen, vagy egymással összefüggésben vannak, mert ez a kérdés legfeljebb a beszámítási kifogás alaki-jogi elintézésére lehet befolyással. (V. 202.) Amennyiben a felperest mint vesztes felet a hatáskörrel nem biró bíróság előtti korábbi perléssel felmerült költségekben jogerős birói határozat marasztalta, az alperesek ezt a költségkövetelésüket a későbbi perben a felperes javára megítélt követelésbe jogosan tehetik beszámítás tárgyává. (VH. 400.) Annak sincs akadálya, hogy abban az esetben, ha az egyik fél megtéríteni tartozik a másik félnek a perbeli képviselőjével szemben fennálló, beszámítás útján érvényesített, de még bíróilag meg nem állapított ügyvédi költség egy részét, úgy ezt a költséget a bíróság a peres felek egymás közötti jogviszonyában meg ne állapíthassa, anélkül, hogy ez a megállapítás a megtérítést igénylő fél jogi képviselőjének saját ügyfelével szemben támasztott igényét bármily vonatkozásban érinthetné. (VI. 254.) Biztosítás tárgyául azonban csak olyan követelés szolgálhat, amelynek nemcsak érvényesítése, de kényszerbehajtása is akadálytalanul szorgalmazható. Nincs helye tehát beszámításnak akkor, ha a beszámítani kivánt és bíróilag már megítélt követelésre vonatkozó végrehajtási jogot a bíróság a kérdéses