Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Keresetváltoztatás — 61. A sikertelen pergátló kifogással felmerült költségeket rendszerint a pergátló kifogást támasztó fél tartozik viselni. Ettől a szabálytól eltérésnek csupán akkor van helye, ha a kifogás tárgyalása külön költséget nem okozott. (V.1065.) A pergátló kifogás tárgyában hozott itélet végitéletnek nem lévén tekinthető, az ilyen itélet perújítással meg nem támadható. (IV. 1303.) D) Keresetváltoztatás és a kereset megengedett módosítása. A perben érvényesített igényeknek jogi minősítése a bíróság feladata és igy a helytelen minősítés a felek hátrányára nem szolgálhat. A felperesnek a jogi minősítésre vonatkozó nyilatkozata tehát egymagában, — a jogalkotó tényeket illető előadás módosítása nélkül, — nem keresetváltoztatás. (VI.. 358.) Hasonlóképen nem tekinthető keresetváltoztatásnak az sem, ha a felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül anak megállapítására újabb tényeket hoz fel. A Pp. 188. §. 1. pontjának ez a rendelkezése akkor is irányadó, ha a kereset megállapítására felhozott új tény az elsőbírói itélet meghozatala után következett be. (VII. 500.) A most hivatkozott jogszabály alapján nem tekinthető tehát pl. keresetváltoztatásnak, ha az objektív felelősségre alapított kárkövetelés elutasítása után felperes a fellebbezési eljárásban azt is felhozza, hogy az alperes a kárösszeg megfizetésére határozott ígéretet tett, mert az érvényesítet jog ebben az esetben is ugyanez marad, a kötelezettségvállalásra való utalás pedig csupán újabb tény felhozásának tekintendő. ^V. 1318.) Nem tekinthető tiltott keresetváltoztatásnak az sem, ha a felperes keresetében egy régebbi Ítélettel meghatározott követelésnek átértékelését kérte, majd amidőn ez a korábbi per jogerősen megszűnt, keresetét akként módosította, hogy most már a korábbi itélet tárgyát tevő eredeti követelésének átértékelését kérte, mert a Kúria felfogása szerint a korábbi kereseti kérelemben fogalmilag benne van az alapjogviszonybeli követelés átértékelésének kérése is. (V. 1234.) Nem tiltott keresetváltoztatás az sem, ha a felperes a szerződés hatálytalanítása iránt indított perben utóbb az alperes alaptalan gazdagodásából származó követelését is érvényesíti, mert ez a követelés az eredeti kereseti kérelem törvényszerű következményeként jelentkezik. (C. IV. 631—1932.) Ezzel szemben azonban tiltott keresetváltoztatásnak minősítette a Kúria a keresetnek azt a módosítását, amidőn a felperes kártérítési keresetét eredetileg az alperes erőszakos és jogellenes magatartására és házassági Ígéretére alapította, vi«