Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

54 — Anyagi jogerő — gátló körülmény, amely az utóbb indított perben hivatalból figyelembeveendő. A perfüggőség azonban csak az utóbb indított új keresetre vonatkozólag áll fenn, mert az élőbb indított 'perre vonatkozólag az utóbb indított per által okozott per függőség fogalmilag ki van zárva. (V. 445.) A perfüggőség célja az, hogy ugyanazon felek között ugyanazon jogra vonatkozó ellentétes bírói Ítéletek ne keletkezhessenek. (VI. 817.) A perfüggőség a fentebbiek szerint csak akkor forog fenn, ha a különböző perben nemcsak a peres felek és a jogviszony azonos, hanem egyúttal a perbevitt jogviszony tárgya és terjedelme is ugyanaz. Ez az ugyanazonosság csak akkor van meg, ha a korábbi kereset tárgyában hozott, — akár helytadó, akár elutasító, — ítélet anyagi jogereje az ítélt dolog hatályával kizárja a később indult kereset elbírálását. (C. V. 2653— 1931., — VI. 1048., — VII. 301.) Mindaddig, amíg a korábbi perben hozott ítélet joghatályában fennáll, a vitás kérdés újabb bírói döntés alá azon az. alapon sem bocsátható, hogy az előző perben a felperes kereseti kérelmét tévesen terjesztette elő és ügyvédje nem járt el megbízásszerűen, mert ezen az alapon legfeljebb perújításnak lehet helye, de nem új kereset indításának. (C. I. 594—1931.) A Pp. 411. §-a értelmében az ügy érdemében hozott ítélet csak annyiban válik jogerőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz. Ebből következik, hogy a perfüggőség szempontjából az érvényesített jogok azonosságát nem. csupán az igény jogi minősítése, hanem a jogalap alapjául a keresetben felhozott tényállításoknak és kereseti kérelemnek azonossága adja meg, (V. 1021.) — mert a jog csak az alapjául felhozott tényekkel való kapcsolatban és nem más tények folyományaként lehet jogerős elbírálás tárgya. (IV. 1420. — VI. 165., — 938., — C. V. 7452—1928., — C. I, 6699—1929; — C. III. 3313—1931.) Abban az esetben azonban, ha a felperes az előző keresetével már érvényesített jogot újabb keresetében nagyobb terjedelemben érvényesíti, mint korábbi keresetében, a perfüggőség a felperes keresetének csak a már érvényesített részével szemben áll fenn és ilyen esetben a keresetnek a perfüggőség' által nem érintett része tekintetében a per érdemben bírálandó el. (IV. 1420.) Más a helyzet természetesen akkor, ha a felperes keresete időszakos szolgáltatásra irányul és ha az új perben az időközben lejárt további időszakos szolgáltatásokat is követeli, mert az ugyanazon jogalapból származó időszaki kötelezettségek tekintetében a korábbi időszakbeli részkötelezettség jogalapjának eldöntése ítélt dolog hatályával bír a későbbi részkötelezettség jogalapja tekintetében is. (V. 359.)