Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

44 — Ügyvédi költségek — D) Ügyvédi költségek *) A Kúria jogegységi tanácsának 5Jf. számú polgári dönt* vénye értelmében a községi bíráskodásra megállapított értékhatárt meg nem haladó összegű ügyvédi jutalomdíj és költség iránt indított perek a községi bíróság hatáskörébe tartósnak, tekintet nélkül arra, hogy a díj és költség községi bíróság előtt folyamatban volt perből, vagy más perből, illetve egyéb ügyből merült-e fel. A Kúria a most hivatkozott elvi döntését főleg azzal indokolja, hogy a Pp. életbelépése óta nincs többé olyan külön törvény, amely az ügyvédi díjat és költséget tárgyazó pereket a községi bíróság hatásköréből kivonná, vagy értékre való tekintet nélkül a rendes bíróság hatáskörébe utasítaná. (VII. 551.) A Pp. 18. §-ának utolsó bekezdése szerint a vesztes fél a perköltséget az ellenfél ügyvédje kezéhez köteles kifizetni. (B. T. IX. 11.484—1932.) Ennek a törvényhelynek alapján a Kúria jogegységi tanácsának 38. számú döntvénye kimondotta, hogy az ügyfél javára megítélt perbeli költséget az ügyvéd saját nevében kért végrehajtás útján is behajthatja. Az ügyvéd által kért végrehajtás esetében azonban a végrehajtást szenvedő a Kúria 39. számú jogegységi döntvénye értelmében ebben az esetben is beszámíthatja a perköltségbe a pernyertes fél ellen már korábban hozott bírósági határozat alapján őt megillető követelését. (P. H. T. 887. és 888.) Minthogy pedig az ílymódon saját nevében végrehajtást kérő ügyvéd ellen visszvégrehajt ás nem kérhető, 2JL esetleges visszvégrehajtási igény veszélyeztetésének nem az ügyvéd, hanem az általa képviselt fél anyagi viszonyai tekintetében kell fennforognia. (VI. 844.) Amennyiben az ügyvéd a most hivatkozott jogszabályok alapján olyan költség tekintetében kért végrehajtást, amely költségről a vonatkozó ítélet jogerőre emelkedése után az ellenféllel szemben lemondott, úgy az illető ügyvéd ellen végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek van helye. (VI. 256.) V. FEJEZET. Szegénységi jog. Az illetékmentességgel is járó szegénységi jogban a Pp. 112. §. első bekezdése szerint az a fél részesíthető, akinek jövedelme nem nagyobb, mint lakhelyén szokásos közönséges napszám. Ez a körülmény hatósági bizonyítvánnyal tanúsítandó, *) A Pp. 18. §. szerinti ügyvédi dijmegállapítási eljárásra vonatkozó határozatokat a peres eljárási rész végén függelékként külön közöljük.