Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Kereseti jogosultság hagyatéki perekben — 35 A telekkönyvi tulajdonos, — a tulajdonjog kizárólagosságának elve alapján, — még akkor is jogosult a telekkönyvbe bejegyzett valamely jog megszüntetése iránt törlési keresettel fellépni, ha tulajdonjogának bejegyzése későbbi időben történt, mint törlési keresetével megtámadott bejegyzésé. (V. 1257.) Viszont kötelmi jogviszony alapján tulajdoni keresetet a telekkönyvbe be nem jegyzett személy is indíthat. (VI. 545.) Az 1877 :XX. t.-c. 30. §. c. pontja alapján kirendelt gondnok a még m^g nem született utóörökösök öröklési igényét per útján is érvényesítheti. (VI. 818.) Amennyiben az örökhagyó jogán fellépő valamely örökös nem igazolja, hogy az érvényesített követelés mint kizárólagos örököst egészben őt illeti, úgy ez még nem akadálya a kereset elbírálásának és csupán azzal a következménnyel jár, hogy a marasztalt fél fizetés helyett csupán a marasztalási összeg bírói letétbe helyezésére kötelezhető. (V. 699.) Ez a szabály akkor is áll, ha az örökösként fellépő felperes csupán vélelmezett örökös. (VI. 894.) Amennyiben azonban az örökhagyó végrendeleti végrehajtót rendelt ki, úgy az örökösi igény magábanvéve még nem ad jogot valamely örökösnek a közvetlen perlésre, hanem ilyen esetben, ha az igényt támasztó örökösök között megállapodás nem jött létre, a hagyatéki vagyonhoz tartozó követelések behajtására a hagyatéki bíróság köteles ügygondnokot kirendelni. (VI. 196.) A Kúria Jf2. számú teljesülési döntvénye szerint az örökhagyó hitelezője nem köteles bevárni az örökösödési eljárás befejezését és követelését az örökség bírói átadása előtt is érvényesítheti. (V. 1154. — C. II. 4046—1930.) Amennyiben ilyen esetben a felperesként fellépő hitelező a hagyaték menynyiségét és a hagyatékot birtokbantartó, valamint az arra igényt támasztó örökösök személyét halálesetfelvételi ívvel, vagy az esetleges perre-utasító végzéssel igazolta és ha ekként megállapítható, hogy a hagyatékra kik tartanak igényt, úgy az ismeretlen örökösnek ügygondnok útján való perbevonása is mellőzhető. (C. II. 4046—1930.) A bírósági személyek és bírói tisztviselők ellen indítandó kártérítési kereset megindíthatásának az 1871:VIII. t.-c. 68. §-a értelmében az az előfeltétele, hogy az arra illetékes fegyelmi bíróság a kereshetőséget a lefolytatott fegyelmi eljárás útján előzetesen megállapította légyen. Ez a szabály akkor is fennáll, ha a felperes kártérítési igényét a közigazgatási bizottság tagjainak mulasztására alapította, (1886:XXI. t.-c. 89. és 90. §-ai) akik között az alperesként perbevont ügyészségi alelnök hivatalánál fogva helyet foglal. (V. 173.) 3*