Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

204 — Végrehajtás elrendelése — tésére az engedélyt megadta (B. Tsz. 18.196—1932.) A szóban ievő rendeletek alkalmazása szempontjából elsősorban nem a végrehajtató honossága, hanem az vizsgálandó, hogy állandó rendes lakhelye külföldön vagy belföldön van-e. (B. Tsz. 2673— 1933.) A 6900—1931. M E. sz. rendelet 3. §-a értelmében a törlesztéses kölcsönök lejárt kamata és tőketörlesztő részletei erejéig, azoknak pengőben fizetése céljából a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül is helye van a végrehajtás elrendelésének (B. Tsz. 1785—1933., B. Tsz. 4065—1933,), a rendes törlesztést meghaladó fizetés tekintetében azonban akkor sincs ennek helye, ha a végrehajtást szenvedő késedelemben van és a kötelezvény szerint késedelem esetén az egész kölcsön felmondottnak tekintendő és visszafizetendő. (B. Tsz. 5176—1933., 4065— 1933.) Ha kérdéses, hogy a követelés a transfermoratorium-r'endeletek hatálya alá esik-e, vagy, ha az ezeknek hatálya alá eső követelés tekintetében csak a végrehajtást szenvedő meghallgatásával lehet tisztázni azt a kérdést, hogy megvan-e a Magyar Nemzeti Bank részéről a szükséges engedély a követelés kifizetésére, vagy hogy a Nemzeti Bank ?lhalasztotta-e a teljesítést, a végrehajtás elrendelése előtt a féleket meg kell hallgatni. (VI. 896., VII. 211., VII, 820,) A felek meghallgatásával kell elintézni a végrehajtási kéi elmet — a feltételtől vagy ellenszolgáltatás teljesítésétől függő végrehajtásnak, valamint a jogutódlásnak alább külön szakaszokban tárgyalandó esetein kivül — akkor is, ha az annak alapjául szolgáló bírói egyesség nem tartalmaz minden irányban világos és határozott rendelkezést (V. 206.) Ha az ítélet a végrehajtást szenvedő örökösöket a jogelődjük hagyatékára vezetendő végrehajtás terhével marasztalta, de a hagyaték mibenlétét a perben — ahol ennek helye lett volna — nem tisztázták, azt a végrehajtás elrendelése előtt ugyancsak a felek meghallgatásával kell tisztázni. (VII. 282.) Hasonlóképen meg kell baligaIni a feleket, ha az Ítélet a marasztalási összeget a pertá7 jak részére együttesen, de rész-sedésök arányának feltüntetése nélkül ítélte meg, végrehajtást pedig csak egyikük kér és tisztázásra szorul, hogy az egyedül fellépő végrehajtatót a megítélt követelésből mennyi illeti meg. (B. T. 3989—1932.) Más esetben a marasztaló bírói határozat a marasztalt feleket kötelezte együttesen a költségek megfizetésére, úgy azonban, hogy sem az egyetemlegességet ki nem mondta, sem a költségviselés arányát meg nem határozta. Ezt a hiányt a végrehajtást elrendelő bíróság nem pótolhatja; egyetemleges kötelezés hiányában tehát csak úgy rendelheti el a végrehajtást, hogy a megítélt költség a marasztalt feleket fejenkint egyenlő részben terhelje. (VI. 754.)