Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
— Bírósági határozatok — 181 'érvénytelen telekkönyvi jogok törlése céljából a kény szeregyezségben eljáró bíró köteles érdemleges intézkedése előtt az eljárást befejezetté nyilvánító végzést a telekkönyvi hatósággal is hivatalból közölni, viszont a telekkönyvi hatóság köteles a szükséges adatokat nyomban közölni az eljáró bíróval. A most felhívott rendelkezésekből következik, hogy a kenyszeregyezségi eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt érvénytelen jelzálogtörlésnek elrendelése a kényszeregyezségben eljáró bíró és nem a teleKkönyvi hatóság hatáskörébe tartozik. (VI. 1052.) A gazdamoratórium rendeleteken, illetve a földteherren•dezési rendeleteken alapuló telekkönyvi feljegyzéseket ugyancsak az erre vonatkozó rendeletek értelmében hatáskörrel biró híróság rendeli el, úgyhogy a telekkönyvi hatóság csupán azt a kérdést bírálhatja el, hogy a szóbanforgó feljegyzést nem zárja-e ki valamely telekkönyvi akadály. (C. Pk. V. 2036—1932.) A Kúria ismételt állásfoglalása szerint azonban a gazdamoratóriumrendeletekkel kapcsolatos feljegyzések, — habár telekkönyvi bejegyzéssel kapcsolatosak, — elsősorban a végrehajtás és árverés megengedhetőségét érintő kérdések, ezért a szóbanforgó korlátozások elrendelése vagy törlése tekintetében a fellebbvitelre vonatkozóan is a végrehajtási törvény szabályai irányadók. (C. Pk. V. 2646—1933.. C. Pk. V- 5322—1933.) Viszont a transfermoratórium-rendeletek közül a 4140— 1932. M. E. számú rendeletnek a felek kötelező meghallgatására vonatkozó rendelkezése a rendelet életbelépésekor már folyamatban levő telekkönyvi ügyekben is alkalmazást nyer. (VII. 101.) B) A telekkönyvi bíróság határozatai. A telekkönyvi beadványokat a bíróság más alapon eö nem intézheti, mint amilyen alapra a kérelem fektetve van és pedig a Tkvi Rtts. 129. §-a értelmében az elintézésnek mindig világosan megengedő vagy elutasító érdemleges határozattal kell történnie. A Tkvi Rtts. 145. §-ának helyes értelme szerint a most kiemelt rendelkezések a telekkönyvi felfolyamodások élintézésénél is alkalmazást nyernek. (VI. 518., 574., 942. VII. 261.) • A Kúria álláspontja szerint a szorosan vett telekkönyvi eljárásban költségben való marasztalásnak helye nincsen, különösen nincs helye a felfolyamodási költségben való marasztalásnak. (VII. 405., — C. Pk. 6149—1932.) Ezzel szemben mégis helye van költségmegállapításnak olyankor, amidőn a telekkönyvi hatóság előtt felmerült ezek •a költségek lényegüket tekintve végrehajtás kérési vagy végre-