Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

178 — Kisajátítási eljárás — II. FEJEZET. Kisajátítási és tagosítási eljárás. Az 1881 :XLL t.-c. 46. §-a szerint a kisajátítási eljárásra az összes telekkönyvi érdekeltek megidézendők. Minthogy pedig a törvény a telekkönyvi érdekeltek tekintetében semmiféle megkülönböztetést nem tesz, ezért pl. az átjárási szolgalmi jog tekintetében érdekeitek is megidézendők az ilyen eljárásra. (VI. 1085.) A Kúria ismételten kimondotta, hogy a Ppé. 4. §-ához képest kisajátítási kártalanítás iránti ügyekben a Pp. életbelépése előtti eljárási szabályok alkalmazandók. Ezért pl. nincs helye az ellenfél fellebbezésére vonatkozó észrevételek beadásának sem. (V. 477.) Ezzel a határozattal ellenkező álláspontot foglalt el adott esetben a debreceni Tábla a IV. kötet 1095. szám alatt közölt határozatában. Az 1881 :XLI. t.-c. 45. §. utolsó bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a „birtokbavezetést az illetékes birtokbíróság a végrehajtás szabályai szerint rendeli el és foganatosítja, amely intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs": a Kúria jogmagyarázata szerint nem jelenti azt, hogy a birtokbavezetés elrendelése ne lenne jogorvoslattal megtámadható azon az alapon, hogy a birtokbavezetés elrendelhetésének feltételet az adott esetben nem forognak fenn. (VI. 258.) Az 5000—1928. I. M. számú rendelet 21. §-a értelmében a tagosítási ügyekben a földmérőt az állami földmérési felügyelőségek által javaslatba hozott pályázók közül a tagosító érdekeltség közös egyetértéssel választja. Közös egyetértés hiányában pedig a földmérőt a törvényszék nevezi ki. (IV. 1096. D. T.) A földmérővel az érdekelt felek által kötendő szerződésben az ilyen teendőkért járó egységárat is külön fel kell tüntetni, de ez a díj a 30—1900. I. M. számú rendelet 200. §. második bekezdése értelmében nem tartozik a felek által viselendő birtokrendezési eljárási költségekhez, hanem ezeket a külön munkálatokat a kataszteri felmérési felügyelőség külön díjazza. Ezért a birtokrendező eljárás keretében nincsen olyan törvényes intézkedés, amely ennek a díjnak megállapítását és végrehajtás útján való behajtását lehetővé tenné. Azért az ilyen igények a rendes bíróság előtti közönséges peres eljárásra tartoznak. (C. VI. 5827—1928.) A birtokrendezési eljárást szabályozó 30—1900. I. M. számú rendelet a tagosítási eljárás folyamán használható jogorvoslatokat a tagosítási eljárás egyes szakainak keretében elkülönítve szabályozza, ezen kivül pedig az idézett rendelet 205. §-a összefoglalóan is megszabja, hogy mely esetben van fellebb-