Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
154 — Kereseti, kérelmek — Ámbár tehát a most érintett magyar—jugoszláv Egyezmény értelmében a jugoszláv állam a saját állampolgárai státus-perében a saját bíróságának kizárólagosságát fenntartotta,,, mégis olyan esetben, amidón a felek házasságkötése a trianoni szerződés életbelépte után történt és ebben az időpontban az. alperes férj még magyar állampolgárként jelentkezett, a Kúria felfogása szerint a jogsegély nem tagadható meg egyedül azon a címen, hogy az alperes férj a perindítás idejében már más állam polgára lett, hanem módot kell adni a volt magyar honos felperesnőnek arra, hogy a magyar bíróság illetékességének kérdésére vonatkozó bizonyítékait előadhassa. (VI. 752.) Külföldi bíróságnak magyar állampolgárok státus-ügyében hozott döntése Magyarországon ugyancsak csupán megfelelő nemzetközi megállapodás esetében bír hatállyal. Romániával a házassági bontóperek tekintetében ilyen megállapodásunk nem lévén, román bíróságnak magyar állampolgárok házassága kérdésében hozott bontóitélete a magyar állampolgár férjre nézve érvénytelen. (VI. 1269.) E tekintetben kivételt csupán a Magyarországtól elszakított területen a trianoni békeszerződés életbelépése napjáig hozott külföldi ítéletek képeznek, amennyiben a 9874—1921. M. E. számú miniszteri rendelet értelmében azokat a jogerős bírói határozatokat, amelyeket ilyen területen valamely nem magyar bíróság az 1918. október 31. napjától 1921. évi július 26. napjáig terjedő időben hozott, nem lehet abból az okból érvénytelennek tekinteni, hogy a kérdéses határozatot nem magyar bíróság hczta. (VT. 389.) A Pp. 639. §-a szerint a házassági perekben a magyar bíróság illetékességét a házasfelek utolsó közös lakhelye állapítja meg. Családjogi vonatkozásban a lakhely megválasztásának joga a férjet illeti meg. (C. III. 1411—1931.) B) A házassági perekben előterjeszthető kereseti kérelmek. A H. T. 85. §-a értelmében házassági bontóperekben a kereset és viszontkereset, valamint a H. T. 85. §. harmadik bekezdése alapján esetleg előterjesztett kérelem tekintetében a vétkesség kérdését csak együttesen lehet elbírálni. Áll ez abban az esetben is, ha az egyik házastárs által indított bontóper folyamatbanléte alatt a másik házasfél bármely okból a házasság felbontása iránt nem viszontkeresettél, hanem önálló keresettel él. Ilyen esetben az egyidejűleg indított bontóperek vagy bontókeresetek kötelezőleg egyesíiendők. (IV. 1271.) A házassági bontókereset az ellenfél beleegyezése nélkül is összekapcsolható a házasság megtámadása iránti kereseti kérelemmel, (VII. 595.), — sőt a Pp. 642. §-a azt sem zárja k\ hogy a megtámadás és bontás iránti jog akár viszontkereset alakjában is ugyanazon per keretében érvényesíttessék. (VL